Az Elpusztult malom levéltári forrásdokumentumai

Vízikönyve nincs a levéltárban.



Összefoglalás
Az Elpusztult malomnak (Wöller István tanulmányában Fekete M. malom) nincs vízikönyve
a levéltárban. Létezésére csak alsó és felső szomszédainak vizikönyvi dokumentumai
utalnak, illetve a második katonai felmérés térképén látható, név nélkül jelölve [B2-1].
A Bánya-ér pápateszéri területén épült 14 malom jól látható a térképen - a tizennégyből
négy névvel jelölve (Hofstetter, Falu M., András M, Szigeti M.), a többi név nélkül. A
térképen jól kivehető, hogy a "Falu M." néven jelölt malom fölött még 3 malom található,
köztük az Elpusztult malom is.
A Hofstädter malom vízikönyvében, a hossz- és keresztszelvények rajzán [B2-3] az
Elpusztult malom a Simándli és az Istók malom között, 13 + 00 szelvény-számmal van
jelölve.
A Simándli malom helyszínrajza [B2-4] az Elpusztult malom és a malomtó helyét helyrajzi
számokkal közli. A kinagyított részleten jól olvasható a malomépület 979-es és a malomtó
980-as helyrajzi száma. Az Elpusztult malom felső szomszédja, az Istók malom épülete
ezen a térképen 981-es, a malomtó 982-es helyrajzi számon szerepel. A térképet a hiteles
telekkönyvi kataszteri térkép után 1909 május hóban Török János mérnök készítette.
A Fenyőfő községi malom vízikönyvében a [B2-5] helyszínrajzon felső szomszédja az Istók malom, alsó szomszédja a Simándli malom. A rajzot Török József mérnök felvételei után átdolgozta ifj. Stetka Péter
okl. mérnök. A malomtó és a patak bal partján állott malomépület szaggatott vonallal van jelölve, a 13-as szelvénynél [B2-6].
A fentiek alapján az Elpusztult malom helyét ma is pontosan be tudjuk azonosítani. Az Elpusztult malom és alsó szomszédja között alig 300 méter a távolság, a felső szomszédtól még kevesebb, alig 200 méter. Ilyen kis területen a patak esése aligha érhette el a 2-2,5 métert, ami erősen behatárolta a malomkerék átmérőjét és így a malom teljesítményét is. Valószínű, hogy a 25 pápateszéri malom közül a levéltári adatok szerint
elsőként leállított malom megszüntetésének oka a rosszul megválasztott helyben, s ennek következtében az alacsony hatásfokban keresendő.

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány - Győr, 2014) - részlet



A cikkhez csatolt dokumentumok:
elpusztult-1.pdf
elpusztult-2.pdf
elpusztult-3.pdf
cimg2136.jpg
cimg2144.jpg
terkep-b2.jpg

<< Vissza