125-ös számú okiratcsomag
Szabó malom
Veszprém vármegye vízikönyve
a vízikönyv száma XI/17.(1)

Összefoglalás
A Szakács-ér jobb partján, a forrástól számítva nyolcadikként - pápateszéri területen
hetedikként(2) - épült malom az 1886-ban kiállított községi bizonyítvány tizenharmadik
sorában "Szabó" néven, a 172-es pápateszéri telekjegyzőkönyvben 703 helyrajzi számmal
szerepel. Tulajdonosa ekkor ifj. gróf Esterházy Móricz. Az 1928-ban a pápai Fábián és
Dienes mérnöki irodában készült műszaki leírásban és az ennek alapján 1930-ban kiadott
engedélyokiratban már Kurali Mátyás a malom tulajdonosa, ekkortól Kurali malomnak is
nevezik. Felülcsapott vizikerekének átmérője 2,91 méter, a malom üzeméhez engedélyezett
vízmennyiség 350 liter másodpercenként(3). Felső szomszédja a Hosszú-tó bal oldalára,
bakonyszentiváni területre épült "Bakonyszentiván községi" malom. Alsó szomszédja a
patak bal oldalára, pápateszéri területre épült Szerecsenyi malom.
A vízikönyv dossziét két piros vonallal áthúzták és ráírták: VISSZAVONVA 7719/14/1967
szám alatt [S7-1].
(1) Székesfehérvári KMH Vízikönyvek, 158 (doboz), 125-ös számú okiratcsomag, kézzel ráírva:
Bakonyér (Bánya-ér), Gerence, Cuha
(2) A Szakács-éren a forrástól számítva hetedik malom a patak bal partjára épült, s mivel ez már
bakonyszentiváni terület, így a Bakonyszentiváni községi malmot nem számíthatjuk a pápateszéri
malmok közé.
(3) A Hosszú-tóba torkolló Szakács-ér a Görgő-éren kívül itt már egy további, a térképeken név nélkül
jelölt patakot is magába fogad, így lehetséges, hogy a Csóthi malom esetében még 110
liter/másodperc vízhozam a Szabó malomnál már 350 liter/másodperce emelkedik.

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány - Győr, 2014) - részlet