107-es számú okiratcsomag
Fancsali malom
Veszprém vármegye vízikönyve
a vízikönyv száma XI/7.(1)

Összefoglalás
A Bánya-ér forrásától számítva tizennegyedikként épült, a patak bal partján. Pápateszéri
területen ez volt az utolsó malom a Bánya-éren, felső szomszédja a Sághi malom, alsó
szomszédja már a kisdémi határban volt [B14-1]. Az 1886-ban kiállított - a pápa-ugodi
Esterházy grófok 23 pápateszéri vízimalmának tulajdonjogát igazoló - községi bizonyítványban
harmadikként, "Fanczali" néven felsorolt malom a pápateszéri 169-es számú
telekjegyzőkönyvben 607-es helyrajzi szám alatt van felvéve. A tulajdonos ekkor ifj gróf
Esterházy Móricz. A Fancsali malom pontos helyét a felső szomszéd Sághi malom Bucs
Kálmán nevére 1938-ban kiállított engedélyokiratából és annak részletes helyszínrajzából
ismerjük. A dokumentum második oldalán, a 4 §-ban olvashatunk a megszűnt Fancsali
malomról [B14-2]. A Sághi malom részletes helyszínrajza mutatja a megszűnt Fancsali
malom pontos helyét, a malomépület elhelyezkedését, az ingatlan és a szomszédos telkek
helyrajzi számát, a malomhoz vezető utat. A helyszínrajzból látható, hogy a Fancsali
malomhoz nem tartozott malomtó, viszont rendelkezett árapasztó csatornával [B14-3]. A
Lukács malom helyszínrajzának egyik részletén [B14-4] is jól olvashatók a Fancsali
malommal kapcsolatos adatok, helyrajzi számok. Ezek az alábbiak: a Bányaér korabeli
(1937-38) helyrajzi száma: 1823, a Fancsali malomhoz vezető út 1899, a Fancsali malomhoz
vezető úttól jobbra lévő terület 1895, a Bánya-ér jobb partján vezető széles, ma már
nem létező út a vasút előtt: 1474, a vasútnál: 1527, a vasút után: 1528. A bányaér jobb parti
területe a Fancsali malom előtt: 1893, a bányaér bal parti területe a Fancsali malom előtt:
1894.
A vizikönyvet piros vonallal átlósan áthúzták és ráírták: VISSZAVONVA 7719/4/1967
szám alatt.
(1) Székesfehérvári KMH Vízikönyvek, 157 (doboz), 107-es számú okiratcsomag, kézzel ráírva:
Bakonyér (Bánya-ér), Gerence, Cuha

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány - Győr, 2014) - részlet