124-es számú okiratcsomag
Tóth János malom(1)
Veszprém vármegye vízikönyve
a vízikönyv száma XI/18.(2)

Összefoglalás
A Bánya-éren folyásirány szerint a forrástól számítva nyolcadikként, a patak jobb partján
épült. Az 1886-ban kiállított községi bizonyítványban tizennegyedikként "Tóth János"
néven felsorolt malom a pápateszéri 179-es számú telekjegyzőkönyvben 768-as helyrajzi
számmal szerepel. Tulajdonosa ifj. gróf Esterházy Móricz. Felső szomszédja a Szigeti
malom, az alsó a Bolla malom. 1937-től a Tóth János malom Községi malom néven szerepel
a vízikönyv dokumentumaiban, ezért a műszaki leírástól kezdve mi is ezt - Községi
(Tóth János) - közöljük. Az 1937-es keltezésű műszaki leírásban és a hozzá tartozó
helyszínrajzon Községi malom a neve, tulajdonosa ekkor Zacsovitz István, az ő nevére szól
az 1938-ban kiállított engedélyokirat is.
A malomnak ekkor 2,8 méter átmérőjű, 0,80 méter széles felülcsapott vízikereke volt, a
malom üzeméhez engedélyezett vízmennyiség másodpercenként 200 liter. Az 1930-es
években kiadott vízhasználati engedélyekben - így a Községi malom engedélyokiratában is
- már előírták, hogy vasárnap, az ipari munka-szünet alatt a malom nem dolgozhat, ezért
reggel 8-tól este 6-ig a duzzasztó tábláját nyitva, illetve felhúzva kellett tartani. Az is előírás
volt, hogy minden évben július 5-15. között kellett kitisztítani a malomhoz tartozó
alsó, felső és árapasztó csatornákat. Ez a Községi malom esetében közel 500 köbméter
iszapos föld kitermelését jelentette. Két kisebb fahíd fenntartása is a molnár kötelessége
volt, az ehhez szükséges faanyagot azonban a pápateszéri közbirtokosságnak kellett rendelkezésre
bocsátania. Pápateszér önkormányzata folytatva a hagyományt, 2013/14-ben elhatározta,
hogy a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára felújítja a Bánya-éren, az
egykori Községi (Tóth János) malomnál átvezető egyik fahidat.
A vízikönyv dossziét két piros vonallal áthúzták és ráírták: VISSZAVONVA 7719/15/1967
szám alatt [B8-1].
(1) Wöller István közlése szerint "a malmot az 1800-as évek közepe táján a község átépítette (…), a
XIX. században Tóth János molnár évtizedeken át bérelte a községtől, később meg is vette a
malomépületet." (Wöller István: A pápateszéri malmok. In: Veszprém Megyei Honismereti
tanulmányok 5. - 95. o.) A XI/18-as vízikönyv dokumentumaiból csupán azt lehet megállapítani,
hogy az 1886-ban kiállított községi bizonyítványban "Tóth János", az 1893-ban megnyitott
vízikönyvben "Tóth János -féle malom" az elnevezés, ám a tulajdonos ekkor még ifj. gróf
Esterházy Móricz.
(2) Székesfehérvári KMH Vízikönyvek, 158 (doboz), 124-es számú okiratcsomag, kézzel ráírva:
Bakonyér (Bánya-ér), Gerence, Cuha

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány - Győr, 2014) - részlet