Az Alsó malom levéltári forrásdokumentumai

115-ös számú okiratcsomag
Alsó malom
Veszprém vármegye vízikönyve
a vízikönyv száma XI/27.(1)



Összefoglalás
A községi bizonyítványban és a vízikönyvben "alsó" néven szereplő malom nevének és
helyének beazonosítása kizárásos alapon történt. Miután az 1886-ban kiállított községi
bizonyítványban felsorolt 23 malomból 22 nevét és helyét sikerült minden kétséget
kizárólag azonosítani, már csak egyetlen malom maradt, amelynek hiányzott a vízikönyve,
s ez a Sábicz malom volt. Azt, hogy a községi bizonyítványban és a vízikönyvben "alsó"
néven szereplő malom valóban azonos-e a Sábicz malommal, az 1886-os és a mai helyrajzi
számok összevetése után lehet biztosan állítani. A községi bizonyítványból tudjuk, hogy az
"alsó" malom a pápateszéri 171-es telekkönyvi jegyzőkönyv + 2 sorában 753 helyrajzi
szám alatt szerepel. Ismerjük a Sábicz malom pontos helyét és a földrajzi koordinátáit is. A
beazonosítást nehezítette, hogy bár a levéltárban megtaláltam a Körtvél patakra épült
mindhárom malom vízikönyvét, egyik dosszié sem tartalmazott a felső, vagy az alsó
szomszédra utaló szöveget, rajzot. Nem segítette a beazonosítást a második katonai
felmérés térképén "Tóth János M" néven jelölt malom(2), valamint Wöller István
tanulmányának adata sem, miszerint az 1880-as évek végén Tóth János molnár bérelte a
malmot és csak a 20. század elején került Sábicz Vendel birtokába. A községi
bizonyítványban "Tóth János" néven jelölt malomról ugyanis kiderült, hogy az valójában a
pápateszéri községi (későbbi nevén) Zacsovics malom.
A fentiek, valamint pápateszéri helyszíni vizsgálataim alapján úgy vélem, hogy a községi
bizonyítványban "alsó" néven szereplő malom a Sábicz malommal azonos.
Az Alsó malom a Körtvél-patak, későbbi nevén Váncz-ér, a vízikönyvi dokumentumokban
Bakony-ér, a mai térképeken Burics-patak névvel jelölt vízfolyás bal partján, a forrás után
másodikként épült. Az 1886-ban kiállított községi bizonyítványban huszonharmadikként,
"Alsó" néven felsorolt malom a pápateszéri 171-es telekkönyvi jegyzőkönyvben 753-as
helyrajzi szám alatt szerepel. Tulajdonosa ekkor ifj. gróf Esterházy Móricz. Felső
szomszédja a Steckl malom, alsó szomszédja a Csigi malom.
(1) Székesfehérvári KMH Vízikönyvek, 158 (doboz), 115-ös számú okiratcsomag, kézzel ráírva:
Bakonyér (Bánya-ér), Gerence, Cuha
(2) http://mapire.staatsarchiv.at/hu/map/mkf_hun/?zoom=15&lat=47.37367&lon=17.71275

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány - Győr, 2014) - részlet



A cikkhez csatolt dokumentumok:
115-1.pdf
115-2.pdf
115-3.pdf
115-4.pdf
115-5.pdf
115-6.pdf
terkep-k2.jpg

<< Vissza