Az Égett malom levéltári forrásdokumentumai

110-es számú okiratcsomag
Égett malom
Veszprém vármegye vízikönyve
a vízikönyv száma XI/10.(1)



Összefoglalás
A Bánya-éren folyásirány szerint a forrásától számítva hatodikként, a patak jobb partján
épült. Az 1886-ban kiállított községi bizonyítványban ugyancsak hatodik malomként
felsorolt Égett malom a 249-es számú telekjegyzőkönyvben 949-es helyrajzi szám alatt
szerepel, tulajdonosa ifj. gróf Eszterházy Móricz. A felső szomszéd Andrássy malomhoz
hasonlóan az Égett malom vízikönyvében sem találunk iratokat az 1894 - 1936 közötti időszakról.
A Hofstädter malom 1902-ben készült helyszínrajzából azonban tudjuk, hol
helyezkedett el az Égett malom épülete (949 hrsz.) és a fölötte lévő malomtó (950 hrsz.).
1937-ben már Kuti József pápai lakos a tulajdonos és Németh Imre pápateszéri lakos a
malom bérlője. A székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal ekkor készíti el az Égett malom
műszaki dokumentációját, amelynek alapján Veszprém vármegye alispánja egy év múlva,
1938 májusában kiadja majd az engedélyt Kuti Józsefnek, hogy a már eddig is gyakorolt
vízhasználatot továbbra is gyakorolhassa - ám most már az engedély szigorú előírásai
szerint. Kutinak hat hónapja volt, hogy - az engedély elvesztésének terhe mellett - az
engedélyokiratban előírt munkálatokat elvégezze. Közben azonban kitört a háború és az
Égett malom felülvizsgálatára csak 1942. márciusában került sor. A malomnak ekkor 2.9
méter átmérőjű, 70 cm széles felülcsapott vízikereke volt. Békeffy Ferenc a pápai járás
főszolgabírája, Mauer János községi bíró és Csermák Kálmán kir. mérnök, a székesfehérvári
m. kir. kultúrmérnöki hivatal szakértője mindent rendben találtak. Két hónappal
később, 1942. május 15-én Veszprém vármegye alispánja sikeresnek mondta ki a márciusban
megtartott hatósági felülvizsgálatot és kiadta Kuti Józsefnek a használatbavételi engedélyt.
A pápateszéri vízimalmok - köztük az Égett malom - vízjogi engedélyét 25 évvel
később, 1967-ben véglegesen visszavonták [B6-1].
A vizikönyvet tartalmazó kék dossziét piros vonallal átlósan áthúzták és ráírták:
VISSZAVONVA 7719/7/1967 szám alatt [B6-2].
(1) Székesfehérvári KMH Vízikönyvek, 158 (doboz), 110-es számú okiratcsomag, kézzel ráírva:
Bakonyér (Bánya-ér), Gerence, Cuha

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány - Győr, 2014) - részlet



A cikkhez csatolt dokumentumok:
110-2.pdf
110-3.pdf
110-4.pdf
110-5.pdf
110-7.pdf
110-8.pdf
110-9.pdf
110-10.pdf
110-11.pdf
110-6-a.pdf
110-6-b.pdf
110-1.pdf
110-12.pdf
110-13.pdf
terkep-b6.jpg

<< Vissza