A Szigeti malom levéltári forrásdokuntumai

109-es számú okiratcsomag
Szigeti malom
Veszprém vármegye vízikönyve
a vízikönyv száma XI/9.(1)



Összefoglalás
A Bánya-éren folyásirány szerint a forrástól számítva hetedikként, a patak jobb partján
épült. Az 1886-ban kiállított községi bizonyítványban ötödikként felsorolt Szigeti malom a
pápateszéri 177-es számú telekjegyzőkönyvben 755-ös helyrajzi szám alatt szerepel. Tulajdonosa
ifj. gróf Esterházy(2) Móricz. Felső szomszédja az Égett malom, az alsó a Tóth
János malom. A felülcsapott vízikerék átmérője 1937-ben 3,45 méter, szélessége 0,75
méter. A malom üzeméhez engedélyezett vízmennyiség másodpercenként 200 liter, amit a
Bánya-érből és az annak mellékágát képező, közvetlenül a malomfő fölött balról betorkolló
Kis Bánya-érből nyertek. Utóbbi felduzzasztásával keletkezett a malomtó is, amelyet a
malom-főtől jó 60 méterre találunk a Szigeti malom fölött, a Kis Bánya-éren. Kuti István
molnár, a malom tulajdonosa csak 1938-ban kapta meg a Szigeti malom végleges
vízhasználati engedélyét, ám ez csupán annyit jelentett, hogy a már eddig is gyakorolt
vízhasználatot továbbra is gyakorolhatta, hiszen a vízhasználat jogát Veszprém vármegye
alispánja mind a 24 pápateszéri malom esetében már 1893-ban igazolta(3). A Szigeti malom
engedélyokirata előírta egy 1,20 méter nyílású "nem megfelelő" fahíd elbontását és helyette
egy 2.0 méter nyílású új fahíd építését is. A földmunka kimutatás szerint a malomcsatorna
és a mellék-ágak tisztogatása során a molnárnak több mint 1200 köbméter földet kellett
megmozgatnia, ennek költségét 400 pengőre becsülte a szakértő. Erre, és az 1938. július
12-én kiadott engedélyokiratban előírt egyéb munkálatok befejezésére a törvény hat
hónapot adott – az engedély elvesztésének terhe alatt. Kuti Istvánnak az iratok szerint
sikerült mindent időre elvégeznie, mert az 1939. június 12-re kitűzött malom-felülvizsgálat
dr. Katona István pápai szolgabíró vezetésével és Székács László mérnökgyakornok,
hatósági szakértő közreműködésével mindent rendben talált. Alig három hónap múlva
kitört a második világháború ...
A vízikönyv dossziét két piros vonallal áthúzták és ráírták: VISSZAVONVA 7719/6/1967
szám alatt [B7-1].
(1) Székesfehérvári KMH Vízikönyvek, 158 (doboz), 109-es számú okiratcsomag, kézzel ráírva:
Bakonyér (Bánya-ér), Gerence, Cuha
(2) A tulajdonos nevének írásmódja változik, az 1886-os községi bizonyítványban
"Esterházy Móricz" az 1893-ban megnyitott vízikönyvben "Eszterházy Mór".
(3) A 25 pápateszéri vízimalom közül csak 24 malomnak van vízikönyve a levéltárban. A Bánya-éren
folyásirány szerint a forrás után másodikként épült Elpusztult malom létezését közvetett
bizonyítékok, a szomszédos malmok levéltári iratai támasztják alá.

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány - Győr, 2014) - részlet



A cikkhez csatolt dokumentumok:
109-1.pdf
109-2.pdf
109-3.pdf
109-4.pdf
109-5.pdf
109-6.pdf
109-7.pdf
109-8.pdf
109-9.pdf
109-10.pdf
109-11.pdf
109-12.pdf
terkep-b7.jpg

<< Vissza