113-as számú okiratcsomag
Csóri malom
Veszprém vármegye vízikönyve
a vízikönyv száma XI/25.(1)

Összefoglalás
A Szakács-ér jobb partján épült Csóri malom a forrástól számítva a második. Felső
szomszédja az Izsa malom, alsó szomszédja az Alsó Márton malom. Az 1886-ban kiállított
községi bizonyítványban huszonegyedikként felsorolt, a pápateszéri 173. + 1 telekjegyzőkönyvben
985. helyrajzi számmal jelölt malom tulajdonosa ekkor ifj. gróf Esterházy
Móricz. A pápateszéri községi bizonyítvány alapján így is jegyezték be a XI/25. számú
vízikönyvbe 1893-ban. Közben azonban Eigner István szücsi lakos kérésére Szücs község
elöljárósága is kiadott egy bizonyítványt arról, hogy a szóban forgó malom már az 1885.
évi XXIII. törvény életbe lépése előtt 20 évvel, sőt annál is régebben Eigner István
tulajdonában volt(2), így Eigner is igényt tart a vízhasználat jogára. A Szücs község elöljárói
által 1889 március 15-én kiállított bizonyítvány a pápateszéri vízimalmok levéltári dokumentumainak
értékes darabja. Az alispánnak tehát arról kellett döntenie, melyik községi
elöljáróság bizonyítványát fogadja el, a pápateszériét, vagy a szücsiét. Megkönnyítette a
dolgát, hogy mindkét községben Márffy Gyula volt a körjegyző, aki bizonyára tudta, kinek
a tulajdonában van a malom. Az Eigner István tulajdonjogát - és így a vízhasználat jogát is
- elismerő jogerős alispáni határozat 1900-ban-ban született meg, ám a molnár ezt már nem
érhette meg, amint ez egy 1900 augusztusában Kolozsváry József alispánnak írt kérvényből
kiderül. A Csóri malom vízikerekének átmérője 4,40 méter, szélessége 0.62 méter volt az
1905-ben kiadott engedély szerint. A malom üzeméhez engedélyezett vízmennyiség
másodpercenként 100 liter.
A Csóri (Eigner) malom és további öt pápateszéri malom építészeti felmérését, a szentendrei
Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízásából 1975-ben a budapesti Kassák klub tagjai
- a magyar táncházmozgalom alapítói - végezték. A felmérés tervlapjai az SZNM Népi
Építészeti Archívumában ma is megtalálhatók(3).
A vízikönyvi dossziét két piros vonallal áthúzták és ráírták: VISSZAVONVA 7719/22/1967
szám alatt [S2-1].
(1) Székesfehérvári KMH Vízikönyvek, 158 (doboz), 113-as számú okiratcsomag, kézzel ráírva:
Bakonyér (Bánya-ér), Gerence, Cuha
(2) A 25 pápateszéri vízimalmot feltüntető második katonai felmérés (1806–1869) térképen: Eigner M.
(3) FAN 598 – Andrássy malom, Horváth József vízimalma. FAN 600 – Fenyőfői vízimaalom, Fekete
Mihály vízimalma. Fan 608 – Bolla malom, gr. Eszterházy Móricz vízimalma, Kurics malom. FAN
609 – Kuti vízimalom, grf. Eszterházy Móricz vízimalma, Kapcsándy Gyula vízimalma. FAN 611 –
Birkás malom, Bögi István vízimalma. FAN 612 – Csigi malom, Dobos malom.

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány - Győr, 2014) - részlet