A fesztivál vízimalmos szakmai napjának Schwarcz Sándor vízimalma adott otthont. A megjelenteket, köztük a pápateszéri malmok egykori és mai tulajdonosait Völfinger Béla polgármester és a házigazda, Schwarcz Sándor köszöntötték. Az előadókat Nagy Péter, a program szervezője mutatta be a hallgatóságnak.

Lajtmann Csaba képei a vízimalmos szakmai fórumról

Elsőként Vajda Tamás történész – levéltáros tartott előadást Pápa és környékének középkori vízimalmai az írott források tükrében címmel. Az előadó a Szegedi Tudományegyetem levéltárának igazgatója, középkori vízimalmainkról 2003-tól kezdődően jelennek meg tanulmányai. Ezek egyikében, a Középkortörténeti tanulmányok sorozat 7. kötetében, a Szegedi Középkorász Műhely kiadásában 2012-ben megjelent, 1326 és 1344 közötti okleveles adatok a hazai vízimalmokról című tanulmányában közölt két pápateszéri malomra vonatkozó adatot egy 1332-es keltezésű oklevélből. Az oklevél 18. századi hiteles másolatban maradt fenn, DL 107994. jelzet alatt olvasható a Magyar Nemzeti Levéltár oklevéltárában, az Esterházy család pápai ágának iratai között. A két pápateszéri malomra vonatkozó szövegrész magyar nyelvű összefoglalója itt olvasható.

Másodikként Wöller István malomkutató (Veszprém) tartott előadást Malomköves őrlés a pápateszéri malmokban a 19. században címmel. Wöller István, a magyar malomkutatók doaenje, számos kitűnő vízimalmos könyv és tanulmány szerzője. Neki köszönhetjük, hogy a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízásából a budapesti Kassák klub tagjai – a magyar táncházmozgalom alapítói - 1975-ben építészetileg felmértek hat pápateszéri vízimalmot. Wöller István 1978-ban tanulmányt írt Pápateszéri malmok címmel, amely megjelent a Veszprém megyei honismereti tanulmányokban és különdíjat kapott a honismereti mozgalom országos pályázatán. A részletes jegyzeteket és pontos forrásmegjelöléseket tartalmazó tanulmány segített 30 évvel később Nagy Péternek abban, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban megtalálja és feldolgozza a 25 pápateszéri malom vízikönyvi dokumentumait. Nagy megtiszteltetés volt a pápateszéri vízimalmos szakmai nap szervezőinek és résztvevőinek, hogy ismét Pápateszéren hallhattuk, láthattunk Wöller István malomkutatót.

Szünet után dr. Balázs György malomkutató (Szentendre), a Magyar Molinológiai Társaság elnöke következett A dunántúli patakmalmok modernizációja a 19-20. század fordulójával című előadásával. Az ismert néprajzkutató, számos malom témájú tanulmány szerzője, több vízimalmos könyv szakmai lektora (többek között ő lektorálta az utána következő előadó, dr. Ozsváth Gábor Dániel: Patakmalmok a Kárpát-medence keleti felében című könyvét, valamint Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei (2014) és A sályi malmok vízikönyvei c. munkáit is. Ezúttal a szervezők felkérésére statisztikai adatokkal gazdagon illuszrált – s a nem szakemberek számára ezért helyenként nehezen követhető – előadásában azt bizonyította, hogy a „korabeli legkorzerűbb technikát alkalmazó nagy gőzmalmok a kismalmokat nem tudták véglegesen és teljesen kiszorítani. A vízimalmok sok helyen – így Pápateszéren is – versenyre keltek a gőzmalmokkal.

Dr. Ozsváth Gábor Dániel néprajzkutató, a Patakmalmok a Kárpát-medence keleti felében című könyv szerzője következett, előadásának címe Vízimalmok, molnárdinasztiák Csernátonban.
A pápateszéri vízimalmokkal foglalkozók régi vágya teljesült ezzel, hiszen évek óta szeretnénk kapcsolatot teremteni a Kárpát-medence patakmalmokban leggazdagabb két települése, a magyarországi Pápateszér és az erdélyi Csernéton között. Mint ismeretes, Pápateszéren egykoron 25, Csernátonban 34 patakmalom működött. Dr. Ozsváth személyében létre is jött ez a kapcsolat, hiszen az erdélyi gyökerű néprajzkutató szűkebb hazája Csernáton és környéke, erről írta első vízimalmos tárgyú tanulmányait, s könyvében is ír a 34 csernátoni patakmalomról. További különlegessége volt pápateszéri előadásának, hogy a közönség soraiban ott ült dr. Ilosvay tanár úr, a SZTE tanárképző főiskolai karának tanára, akinél dr. Ozsváth első szegedi diplomáját szerezte biológa tanárként.

Az előadások sorát a szakmai nap szervezője, Nagy Péter zárta, aki a pápateszéri molnárcsaládok című készülő tanulmányát ismertette, valamint beszámolt a pápateszéri patakmalmok közösségfejlesztésben betöltött szerepéről.

A vízimalmos szakmai napot a pápateszéri malom- és malomingatlan tulajdonosok találkozója zárta, amelyen Schwarcz Sándor és neje látták vendégül a teszéri malomtulajdonosokat és a meghívott vendégeket.

(NP, 2018 október)