Vajda Tamás történész - levéltáros, a Szegedi Tudományegyetem levéltárának igazgatója 2012-ben megjelent tanulmányában közli a pápateszéri vízimalmok első középkori okleveles említését. Az 1332-ben, Károly Róbert királyunk uralkodása idején, Visegrádon kiállított oklevél egy 1701 - 1800 között készült hiteles másolatban maradt fenn a Magyar Nemzeti Levéltár diplomatikai levéltárában, az Esterházy család pápai ágának iratai között, DL 107994 jelzett alatt.

A két pápateszéri malomra vonatkozó szövegrész magyar nyelvű összefoglalóját  dr. Szőcs Tibor történész - levéltáros, a Szegedi Tudományegyetem középkorász műhelyének tudományos munkatársa - Németh Tibor bakonytamási illetőségű néprajzkutató, a SZTE könyvtárosának közbenjárására - bocsájtotta rendelkezésünkre.

(Nagy Péter - 2018 október)

A Veszprémi káptalan 1332. ápr. 26-i levelében jelenti I. Károly királynak, hogy megkapta két levelét, amelyekben a király azt kérte tőlük, hogy Ugod várához tartozó minden Veszprém megyei birtok határait járják meg és mérjék fel, mert a (korábban Ugod fia Demeter bán tulajdonolta) várat a hívének: a cseh Chenyg mesternek adományozta. A káptalan embere a királyi emberrel együtt ki is ment, és a birtokszomszédokat összehívva meg is járták Teszér, Ság, Nyögér, Ach (Acsád?) és Újfalu határait, részletesen leírva azokat.

Teszér határjárásában 

1) Teszér és Dym (ma Nagydém) között Wania (?) más néven Molumugh nevű patak, amely É felé tart. [Wania talán a mai Bánya, akkori írásmóddal Bania].

2) Teszér határának DNy-i, Bakonyszentivánnal határos részén: a határ egy bizonyos Szergén folyó mentén halad, amelynek a mentén egy négyes földhalom-határjel van. Ennek elhelyezkedését így írja le a szöveg: „a parte meridionali terrae Myhedens, a parte occidentali terras Surke Seenthyvan, a parte vero orientali terram Teszér” vagyis: „déli részről Myhedens(?) földet, nyugati részén Szürkeszentiván földjeit, keleti részről pedig Teszér földjét” különíti el. „És itt áthalad a mondott folyón [Szergén folyón], és a folyó közepén végighaladva elér egy malomhoz, és később egy másikhoz, amik Teszérhez tartoznak, és átkelve a második malomnál keleti irányba tart egy hegy oldalához…” („Ibique intrat ad fluvium praedictum, et in medio ipsius fluvii descendendo pervenit unum molendinum et postea secundum pertinentia ad Theszér, et transiendo secundum molendinum exit ad orientalem in latere cujusdam montis.”)

Tehát a birtokhatárt Teszér és Bakonyszentiván között ez a bizonyos „Szergén” folyó képezte, amin volt két olyan malom, amik Teszérhez tartoztak. A középkori szövegekben a „fluvium” nem csak a mai értelemben vett folyót jelentette, már a nagyobb patakokra is ezt használták, valami ilyesmiről lehet szó itt is.

Más helyen nem említenek malomokat.

Fontos tudni, hogy az oklevél nem eredetiben, hanem 18. sz. eleji másolatban maradt fent, és a névalakokat modernizálták 18. sz.-i alakokra, vagy ha nem tudták azonosítani, akkor néha elrontva írták le, így az itteni nevek nem a középkori formát tükrözik.

(Dr. Szőcs Tibor - SZTE)