Vízimalmok tulajdonosai Pápateszéren - az 1860-as évektől napjainkig címmel tartottak vetítettképes előadást a község Polgármesteri Hivatalában, 2016 december elsején késő délután. A megjelenteket Völfinger Béla polgármester köszöntötte, majd átadta a szót Nagy Péternek. A pápateszéri malmok vízikönyvei című könyv szerzője, a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársa bő évtizede helytörténeti kutatóként, kiállítások rendezőjeként, 2015-től a Pápateszéri Értéktár Bizottság elnökeként foglalkozik a páratlan kultúrtörténeti értéket képviselő 25 pápateszéri malom feltárásával.
A 25 pápateszéri malomingatlan telekjegyzőkönyveit – ezek rögzítik hitelt érdemlően a malomingatlan (korabeli kifejezéssel a tér), valamint a malomépület tulajdonosainak nevét - az 1860-a években vették fel. E dokumentumokból tudjuk minden kétséget kizáróan megállapítani, mikor, kik voltak a pápateszéri malmok tulajdonosai.
A pápateszéri vízimalmok telekjegyzőkönyvei azok számára lehetnek érdekesek, akiket érdekel, kik voltak a pápateszéri malmok tulajdonosai az elmúlt százötven évben. Több pápateszéri malomingatlan ma is a molnárok leszármazottainak tulajdonában van, mások időközben gazdát cseréltek, ám az egykori malomingatlanok többsége ma is pápateszériek tulajdonában van.
Vigyázzanak rá, óvják és legyenek rá büszkék, hogy egykor Pápateszéren működött a legtöbb - szám szerint 25 - patakmalom Magyarországon!
Völfinger Béla polgármester köszönti a megjelenteket.
Nagy Péter, a rendezvény előadója
Tovább...A telekjegyzőkönyvek felvételének idején, az 1860-as években a terület, korabeli kifejezéssel a térbirtok tulajdonosa gróf Esterházy Miklós volt Pápateszéren. A 25 malomból ekkor három községi tulajdonban volt – az Alsó malom Pápateszér községé, a Rákóczi malom Szűcs községé, a Fenyőfő községi malom Fenyőfő községé – a Szerecsenyi malom maradt a gróf tulajdonában, a többi pápateszéri malomépület tulajdonosa a molnár, illetve annak népes családja volt. Csupán 7 malomnak volt egyedüli tulajdonosa a molnár és felesége – ilyen volt a Csóri malom, a Steckl malom, a Hebling1 malom, a Staub malom, az Izsa malom, a Felső Márton malom és a Csóthi malom –, 14 esetben kettőnél több, akár tíz - tizennégy tulajdonosa is volt egy-egy malomnak.
Néhány molnárcsalád több pápateszéri malomnak is résztulajdonosa volt. A Csigi családnak például nemcsak a róluk elnevezett Csigi malomban volt résztulajdona, de a Sághi, a Kuti, a Bolla, a Szigeti, a Steckl, az Égett és az alsó Márton malomban is – vélhetően a lányok kiházasítása, illetve a fiúk nősülése révén. A Horváth család nemcsak a később róluk elnevezett Horváth (Andrássy) malomnak volt résztulajdonosa, de érdekeltek volt a Kis, a Fancsalii, a Sághi, a Kuti, a Szigeti és az Égett malomban is. A Kuti család a Kuti malom mellett résztulajdonos volt a Sághi és a Szigeti malomban is. A Sági család a Sághi malom mellett résztulajdondosa volt a a Kis és a Lukács malomnak is, hasonlóképpen a Bucs család, akik a Sághi malom mellett – amit később megvásároltak – érdekeltek voltak még a Csigi és a Tóth János malomban is. A Bolla család a róluk elnevezett Bolla malom mellett résztulajdonos volt még a Szigeti és az Égett malomban is. A Szabó család a Szabó malom mellett tulajdonrésszel rendelkezett a Kis malomban is. A Németh család a Staub malom mellett a Lukács malom résztulajdonosa is volt.
A telekjegyzőkönyvek a tulajdonosok között az alábbi molnárokat nevezik meg:
Lukács Peter molnár
Eigner Jósef molnár
Kúti István molnár
Stekl Józef molnár
Steckl Péter molnár
Hebling János molnár
Németh István molnár
Izsa Antal molnár
Tovább...A 13. számú pápateszéri telekjegyzőkönyv eredeti példánya a MNL Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárában található. Digitalizált változata itt tanulmányozható. Hivatkozni a forrás feltüntetésével lehet
Tovább...A 14. számú pápateszéri telekjegyzőkönyv eredeti példánya a MNL Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárában található. Digitalizált változata itt tanulmányozható. Hivatkozni a forrás feltüntetésével lehet
Tovább...