Vízimalmok tulajdonosai Pápateszéren - az 1860-as évektől napjainkig címmel tartottak vetítettképes előadást a község Polgármesteri Hivatalában, 2016 december elsején késő délután. A megjelenteket Völfinger Béla polgármester köszöntötte, majd átadta a szót Nagy Péternek. A pápateszéri malmok vízikönyvei című könyv szerzője, a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársa bő évtizede helytörténeti kutatóként, kiállítások rendezőjeként, 2015-től a Pápateszéri Értéktár Bizottság elnökeként foglalkozik a páratlan kultúrtörténeti értéket képviselő 25 pápateszéri malom feltárásával.

A 25 pápateszéri malomingatlan telekjegyzőkönyveit – ezek rögzítik hitelt érdemlően a malomingatlan (korabeli kifejezéssel a tér), valamint a malomépület tulajdonosainak nevét - az 1860-a években vették fel. E dokumentumokból tudjuk minden kétséget kizáróan megállapítani, mikor, kik voltak a pápateszéri malmok tulajdonosai.
A pápateszéri vízimalmok telekjegyzőkönyvei azok számára lehetnek érdekesek, akiket érdekel, kik voltak a pápateszéri malmok tulajdonosai az elmúlt százötven évben. Több pápateszéri malomingatlan ma is a molnárok leszármazottainak tulajdonában van, mások időközben gazdát cseréltek, ám az egykori malomingatlanok többsége ma is pápateszériek tulajdonában van.
Vigyázzanak rá, óvják és legyenek rá büszkék, hogy egykor Pápateszéren működött a legtöbb - szám szerint 25 - patakmalom Magyarországon!

Völfinger Béla polgármester köszönti a megjelenteket.

Nagy Péter, a rendezvény előadója

A telekjegyzőkönyvek felvételének idején, az 1860-as években a terület, korabeli kifejezéssel a térbirtok tulajdonosa gróf Esterházy Miklós volt Pápateszéren. A 25 malomból ekkor három községi tulajdonban volt – az Alsó malom Pápateszér községé, a Rákóczi malom Szűcs községé, a Fenyőfő községi malom Fenyőfő községé – a Szerecsenyi malom maradt a gróf tulajdonában, a többi pápateszéri malomépület tulajdonosa a molnár, illetve annak népes családja volt. Csupán 7 malomnak volt egyedüli tulajdonosa a molnár és felesége – ilyen volt a Csóri malom, a Steckl malom, a Hebling¹ malom, a Staub malom, az Izsa malom, a Felső Márton malom és a Csóthi malom –, 14 esetben kettőnél több, akár tíz - tizennégy tulajdonosa is volt egy-egy malomnak.

Néhány molnárcsalád több pápateszéri malomnak is résztulajdonosa volt. A Csigi családnak például nemcsak a róluk elnevezett Csigi malomban volt résztulajdona, de a Sághi, a Kuti, a Bolla, a Szigeti, a Steckl, az Égett és az alsó Márton malomban is – vélhetően a lányok kiházasítása, illetve a fiúk nősülése révén. A Horváth család nemcsak a később róluk elnevezett Horváth (Andrássy) malomnak volt résztulajdonosa, de érdekeltek volt a Kis, a Fancsalii, a Sághi, a Kuti, a Szigeti és az Égett malomban is. A Kuti család a Kuti malom mellett résztulajdonos volt a Sághi és a Szigeti malomban is. A Sági család a Sághi malom mellett résztulajdondosa volt a a Kis és a Lukács malomnak is, hasonlóképpen a Bucs család, akik a Sághi malom mellett – amit később megvásároltak – érdekeltek voltak még a Csigi és a Tóth János malomban is. A Bolla család a róluk elnevezett Bolla malom mellett résztulajdonos volt még a Szigeti és az Égett malomban is. A Szabó család a Szabó malom mellett tulajdonrésszel rendelkezett a Kis malomban is. A Németh család a Staub malom mellett a Lukács malom résztulajdonosa is volt.

A telekjegyzőkönyvek a tulajdonosok között az alábbi molnárokat nevezik meg:

Lukács Peter molnár

Eigner Jósef molnár

Kúti István molnár

Stekl Józef molnár

Steckl Péter molnár

Hebling János molnár

Németh István molnár

Izsa Antal molnár

A 13. számú pápateszéri telekjegyzőkönyv eredeti példánya a MNL Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárában található. Digitalizált változata itt tanulmányozható. Hivatkozni a forrás feltüntetésével lehet

A 14. számú pápateszéri telekjegyzőkönyv eredeti példánya a MNL Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárában található. Digitalizált változata itt tanulmányozható. Hivatkozni a forrás feltüntetésével lehet

-

-

-

-

-

-