PÁPATESZÉRI VÍZIMALMOK - a Reflex kiállítása Budapesten

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten, a Hagyományok Házában mutatják be a Reflex Környezetvédő Egyesület kiállítását A PÁPATESZÉRI VÍZIMALMOK címmel. Megnyitó: 2011. január 21-én, 13 órakor a Hagyományok Háza emeleti galériájában (1011 Budapest, Corvin tér 8.). A kiállítást Sebő Ferenc nyitja meg, közreműködik a régi Sebő Együttes - Sebő Ferenc, Halmos Béla, Nagy Albert, Koltay Gergely.
A kiállítás tablói itt láthatók.

Tovább...

Vízimalombolondok- első részbeszámoló

Az első részbeszámoló releváns dokumentumai itt olvashatók.

Tovább...

Pápateszéri malomjáték kupa

A falunaphoz kapcsolódóan 2015 július 11-én, szombaton a szépen felújított plébánia udvarán rendeztük meg a 2. Pápateszéri Malomjáték Vándorkupát. Felnőtt kategóriában nyolcan, az ifjúsági korosztályban öten versenyeztek. A svájci rendszerű, háromfordulós vetélkedőn az alábbi eredmények születtek:
ifjúsági kategória:
1. Beszprémi Fanni (Nagytevel)
2. Szabó Eszter (Pápateszér)
3. Veidinger Ákos (Pápateszér)

felnőtt kategória:
1. Gulicz Ferenc(Pápateszér)
2. Bolla Tímea(Pápateszér)
3. Grász Lajos (Pápateszér)

A vándorkupát ifjúsági kategóriában Beszprémi Fanni, felnőtt kategóriában Gulicz Ferenc vihette haza egy évre. Ha sorozatban még kétszer ők nyernek, örökre megtarthatják a kupát - ha nem, jövőre át kell adniuk a győztesnek, ám nevüket felvésik a kupára.

Az alábbiakban a 2. Pápateszéri Malomjáték Vándorkupa képeit láthatjuk.

- A Pápateszéri Malomjáték Vetélkedő két vándorkupáját az ifjúsági és a felnőtt kategória győztese vihette haza. (fotó: Barsi Hajna)

A pápateszéri malomjáték kupán és a falunapon készült képek itt láthatók.

Tovább...

VÍZIMALOMBOLONDOK - malomfelmérő tábor önkénteseknek (Pápateszér, 2015. augusztus 23-29.)

Malomfelmérő táborunk előzményeként 2013 augusztusában 25 pápateszéri vízimalom pontos helyét határoztuk meg, a felmérést levéltári kutatás előzte meg.

Mostani táborunk célja a Pápateszérrel közvetlenül szomszédos települések – Csót, Bakonyszentiván, Bakonyság, Gic, Bakonyszentlászló, Fenyőfő – 16 egykori vízimalmának felkutatása. Munkánkat - a megelőző levéltári kutatás mellett - az időközben az interneten is elérhető 18. és 19. századi katonai térképek, valamint az 1860-as években készült, 1 : 2.880 léptékű, a malmok helyrajzi számát is tartalmazó kataszteri térképek segítik. (www.mapire.eu)

A tábor keretében 2015 augusztus 29-én, szombaton 10.00 órakort MALOMNAPOT rendezünk a Pápateszéri Polgármesteri Hivatal dísztermében.

 

A Reflex-ház 26 személy elszállásolására alkalmas, az 1,8 hektáros füves területen egy sátrat is felállítunk. Az udvaron 60 négyzetméteres oldalt nyitott, felül cseréppel fedett faszerkezet (szín), az étkezések és esti beszélgetések, előadások helyszíne. Körben földbe ásott asztalok és padok 30-40 fő számára. Az udvaron vízcsap és hagyományos pottyantós budi, bent a házban külön női és férfi mosdó/WC/ zuhanyozó nemenként 2-2 WC-vel és zuhanyozóval. A táborban a szervezőkkel és az önkéntesekkel együtt 20 fő teljes ellátására (szállás, reggeli, ebéd, vacsora, tízórai és uzsonna szükség szerint) van pénzügyi, pályázati háttér.
Az önkéntes tábor résztvevőinek kérésre igazolást adunk a közhasznú önkéntes munka teljesítéséről. A jelentkezők Nagy Pétertől, a tábor szervezőjétől és vezetőjétől kapnak írásos (emiles) visszaigazolást.
A pápateszéri malomfelmérő táborban készült képek itt láthatók.

Tovább...

Vízimalomfeltáró tábor a Bükkalján

Az NCTA támogatásából vízimalom felmérő tábort szervezünk Sályban (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, Bükkalja, a Bükki Nemzeti Park határán). A résztvevők a sályi Eötvös - Gorove kastélyban fognak lakni (Eötvös itt írta több művét is, a Falu jegyzője című könyv több alakját sályi emberekről mintázta.), a malomfeltárásban a helyiek segítenek. 
Néhány hely még van, Nagy péternél, a tábor szervezőjénél lehet jelentkezni. (Nagy Péter npluszp@gmail.com, 0630/28-99-940)
 
 
A tábor előkészítésekor, június 30. - július 2 között képek itt láthatók
A sályi malomfelmérő táborban készült képek itt láthatók.
A sályi malomfelmérő táborban készült videók itt láthatók.
Tovább...

Vízimalombolondok.

A Norvég Civil Támogatási Alap 10.376 euróval segíti  VÍZIMALOMBOLONDOK című programunk megvalósulását. Az NCTA-2015-11011-C számú projekt keretében, 2015 áprilisától elejétől 2016 március végéig úgy erősítjuk a MOTK Alapítvány szervezetét, hogy közben a Pápateszér környéki falvakban, valamint a Borsod megyei Sály községben további vízimalmokat tárunk fel, vízimalmokat bemutató túraútvonalat alakítunk ki, valamint kiadunk egy könyvet, A SÁLYI VÍIMALMOK címmel.

Az NCTA által támogatott projekt összefoglalóját lásd alább:

Tovább...

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei - könyvbemutató Veszprémben

A Veszprém Megyei Levéltár (hivatalos nevén a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára) könyvbemutatónak adott otthont 2014 október 16-án. Hermann István levéltárigazgató Wöller István veszprémi malomkutatót kérte föl Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei című könyvének bemutatására. A Veszprém megyei vízimalmok országos hírű kutatója népes hallgatóság előtt mutatta Nagy Péter levéltári forrásdokumentumokat feldolgozó könyvét, amelynek megjelenését és az azt megelőző levéltári kutatómunkát a Norvég Civil Támogatási Alap tette lehetőve.

Az alábbiakban közreadunk néhány képet a könyvbemutatóról.

Tovább...

Sebő koncert és táncház Pápateszéren

2014. június 14.

Tovább...

Vízimalmok kalákában - 2014. június 14-15.

A Reflex Ökológiai Központ és Erdei Iskola vízimalmos hétvégi programoknak adott otthont 2014. június 14-15-én. A Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány szervezésében, a Norvég Civil Alap pályázati támogatásával szombaton délután a Kajérpéci Vízirevű: Ökológiai Mezetéllábnyom című előadását láthattuk-hallhattuk a Reflex-ház új szabadtéri pavilonja előtt, este Sebő Ferenc és együttese adott nagy sikerű - bemutató táncházzal egybekötött - koncertet a pápateszéri művelődési házban. Vasárnap délelőtt két lovas fogattal jártuk be  pápateszéri malmokat bemutató túraútvonal egy részét, délután Pápateszéri Malom Kupát szerveztünk a Kapcsándy malomban. A malom játék - végeredménye:
 
1. Horváth Zsolt (Lovászpatona)
 
2. Busa Erzsébet (Lovászpatona)
 
3. Fekete Róbert (Pápateszér)
 
4. Molnár Szlivia (Pápateszér)
 
5. Koncz Kornél (Pápateszér)
 

A malomjáték vetélkedőt vezette és az alább látható felvételeket készítette: dr. Hajósy Adrienne.

Tovább...

Czibula György: A pápateszéri források hidrogeológiai vázlata

 

Mit is nevezünk forrásnak?

A források a felszín alatt található vizek természetes felszínre törési helyei. Lehetnek állandó vagy időszakos jellegűek, illetve nagy csoportjaikat tekintve talajvízforrások, rétegvízforrások, valamint a Bakonyra is oly jellemző karsztforrások. Azok a források, melyek vízhozama meghaladja az 5 liter/percet, még akkor is, ha időszakosan elapadnak, ex-lege védett természeti értékek, azaz a természetvédelmi törvény erejénél fogva védelem alatt állnak.

A Bakony forráskataszterezése az elmúlt években zárult le, melynek eredménye a szakembereket is megdöbbentette. A forrásokban szegénynek hitt Bakonyvidék vizekben valójában igen gazdag terület, az 5 liter/perc feletti vízhozamú források száma közel ezerre tehető.

Más kérdés, hogy Bakony középső területe forrásokban (bakonyi nevükön „kutakban”) valóban szegény, mert a víz ezeken a területeken inkább elszivárog, mintsem a felszínre lép. Ezért is volt fontos szerepe ezeknek a kutaknak egy-egy település létrejöttében, amit már az is elárul, hogy nagy számban találunk itt kutakról elnevezett falut, pusztát: Úrkút, Lókút, Iharkút, Hidegkút, Gyertyánkút (a mai Hárskút része), Pénzeskút (a mai Pénzesgyőr része) és Csékút (a mai Ajka része).

Víztároló „szivacs”: a Bakony karsztvíz-készlete

A Bakony fő tömege a vizet jól áteresztő mészkőből és dolomitból áll. Ezek az ún. beszivárgási területek, ahol a felszínére érkező csapadék legnagyobb részét elnyeli a kőzet, és egészen a helyenként akár 200-300 m mélyen lévő karsztvízszintig szállítja. A beszivárgási területen legnagyobb kiterjedésben a felsőtriász (200-228 millió éves) Fődolomit van a felszínen, ezt követi a Dachsteini mészkő. Ez a két kőzet alkotja a főkarsztvíz tároló mintegy 90%-át. E két kőzet vastagsága helyenként eléri az 600-1000 métert is. Gyakorlatilag a Keszthelytől Budáig terjedő terület egy összefüggő főkarsztvíz tároló, területe meghaladja a 10.000 négyzetkilométert. A Hévizi-tó, a budapesti gyógyfürdők, a tapolcai Malom-tó, a tatai Fényes-források, a pápa-tapolcafői óriás karsztforrások, és természetesen a teszéri források is ebből a vízadó rétegből táplálkoznak.

Önmagában a víz nem oldja különösebben a karbonátos kőzeteket, ám a lehulló csapadékvíz egyrészt a levegőből, másrészt a növényzetről jelentős mennyiséfű széndioxidot (CO2) visz oldatba, mely a vízzel (H2O) reakcióba lépve gyenge savat (szénsavat, H2CO3) alkot. A víz elszivárgása során így képes oldani a mészkövet (CaCO3), és mire a karsztvízszintig elér, telítődik kalcium karbonáttal. Ennek révén alakult ki, ill. fejlődik napjainkban is a Bakony számtalan barlangja.

 

CO2 + H2O = H2CO3

 

H2CO3 + CaCO3 = Ca2+ + 2HCO3-

 

Miért éppen Pápateszér?

Ha egymás mellé helyezzük a Bakony geológiai és vízrajzi térképét, magyarázatot kapunk arra, hogy a karsztvizek miért éppen a hegylábi területeken törnek a felszínre. A források ott fejlődnek ki, ahol a közvetlen környék exhumálódása (kitemetődése) következtében a környezetéhez képest magasabb helyzetű mészkő rögben valamilyen oknál fogva megszűnik a karsztvíz leszorított tükrű áramlása. Kifejlődik a rög területén az áramlási rendszer, amely a karsztvíz felszínre bukkanását eredményezi. Pápateszér esetében a vízszintes irányú továbbáramlást azok a vízzáró agyag tartalmú üledék rétegek akadályozzák meg, melyek az Oligocén és a Miocén idején, kb. 34-10 millió évvel ezelőtt, folyók és patakok kavics hordalékaként rakódtak le az akkor már kiemelkedő Bakony előterében. Pápateszéren a felszínen mégsem ezekkel az üledékekkel, hanem az ezeket fedő, a Pleisztocénben áthalmozott Pannon eredetű honokkal találkozunk pár 10 méter vastagságban.

A források előtörésének másik oka a tektonikában keresendő. A Triászban, valamint a földtörténeti negyedidőszakban leülepedett karbonátos kőzeteket a földkéreg mozgásai törések, vetődések mentén erősen összetörték és eredeti helyükről kimozdították. Annak ellenére, hogy a mészkőrétegek vízszintes réteglapjai mentén a víz igen jól szivárog, a keresztirányú törések mentén a függőleges irányú vízmozgás is jelentős. A Bakony északi előterében húzódó törésvonalak mentén nemcsak a hegység legmarkánsabb emelkedési zónája alakulhatott ki, hanem a felszín alatti vizek is utat találtak a felszín felé. A Bakony emelkedése és a Kisalföld medencéjének süllyedése egyébként napjainkban is tart.

A karsztvíz tehát a hegylábi karsztforrásokban tör a felszínre, melyek vízhozama általában igen nagy, összehasonlítva a például a más genetikájú talajvízforrásokkal. Amellett, hogy nagy vízhozamúak, vízhozamuk kiegyenlített is, azaz nagy ingadozásoktól mentes, az elapadás természetes körülmények között pedig szinte kizárt. Ez a vízutánpótoló hatalmas karsztvíz tömeggel magyarázható. Elmondható még, hogy a karsztvizek minden esetben magas ásványi anyag (elsősorban kalcium és magnézium) tartalmúak, köszönhetően az útjuk során végbemenő oldási folyamatnak. Éppen ezért árulkodó jele a karsztforrásoknak a környékükön kiváló édesvízi mészkő (travertinó), mely a források által táplált vízfolyásokban akár gátakat is emelhet. Ennek legszebb példája hazánkban a bükki Szalajka-völgyben a Fátyol-vízesés. A kiválások anyaga nem más, mint a vízből a felszínre lépés miatt lecsökkenő nyomás és a megnövekvő hőmérséklet hatására kicsapódó kalcium karbonát.

Miért éppen a malmok?

A fentiekben említettük, hogy a karsztforrások vízhozama bő és kiegyenlített. Kézenfekvő, hogy az ember ezekre a vizekre telepítette az első malmokat, hiszen nem kellett félni az esetleges vízhiányból adódó leállásokra. Tapolcafőn, az itt eredő Tapolca-patakon a Marcalnál lévő torkolatig például volt olyan időszak, hogy 36 malom működött folyamatosan. A bő vízhozam mellett az itt feltörő langyos (16-18 Celsius fokos) karsztvíz1 a források közelében még télen sem fagyott be, így egész évben őrölhettek a molnárok.

Pápateszéren ugyan hideg karsztvíz2 adja a források vizét, ám ezek kellő vízhozama mindig biztosította a malmok elterjedését a területen.

Elnémuló források

A karsztvíztároló csaknem természetesnek tekinthető vízforgalmát az 1950-es évektől, a karsztvíz veszélyes bauxit- és szénbányák biztonságát szolgáló vízkiemelések gyökeresen átalakították. Az 1951-1990 között a kiemelt több mint 10 milliárd köbméter karsztvíz legalább hét-nyolcszor töltené meg a Balatont! A vízkiemelés mértéke jelentősen meghaladta a helyi és a regionális utánpótlás mértékét, ami a karsztforrások elapadásához vagy vízhozamuk jelentős csökkenéséhez vezetett. Az utánpótolódás (azaz a beszivárgás) átlagos értéke 500 köbméter/perc3 körüli a teljes karsztos víztárolóra nézve. Ezt az értéket a bányászati célú víztermelés, illetve ezen felül a termál- és ivóvíz kutak vízkivételei mintegy 60%-al haladták meg: 1960-1970 között 700-800 köbméter/perc értékek voltak jellemzőek. A karsztvízszint Fenyőfő és Pápateszér környékén 50 métert süllyedt az eredeti állapothoz képest, de voltak olyan területek is a Bakonyban, ahol 100-120 métert esett a vízszint. (ld. mellékelt ábra)

Az 1980-as évek közepétől kezdődően a bányászat fokozatosan háttérbe szorult, míg nem 2013-ban bezárták az utolsó mélyművelésű bányát is a Bakonyban. Időközben a több évtizede néma hegylábi karsztforrások újra feltörtek, vízhozamuk stabillá vált Tapolcafőn és Tatán csakúgy, mint Pápateszéren.


1 A Tapolcafőn felszínre lépő víz tulajdonképpen nem tisztán karsztvíz, hanem ún. karsztvizű hévíz. A Kisalföld vízzáró üledékei alól ide áramló hévizek keverednek a karsztvízzel, és langyos vízként törnek fel.

2 A hideg karsztvíz (csakúgy, mint a forrásvizek többi típusa) az adott terület éves középhőmérsékletét mutatja, azaz 8-10 Celsius fok hőmérsékletű.

3 Az adat azt jelzi, hogy az éves összes elszivárgó csapadékvíz a beszivárgási területen egy perce vetítve mekkora értékű.

Tovább...

|<<  |<  1  2  3  4  >|  >>|