Mit is nevezünk forrásnak?

A források a felszín alatt található vizek természetes felszínre törési helyei. Lehetnek állandó vagy időszakos jellegűek, illetve nagy csoportjaikat tekintve talajvízforrások, rétegvízforrások, valamint a Bakonyra is oly jellemző karsztforrások. Azok a források, melyek vízhozama meghaladja az 5 liter/percet, még akkor is, ha időszakosan elapadnak, ex-lege védett természeti értékek, azaz a természetvédelmi törvény erejénél fogva védelem alatt állnak.

A Bakony forráskataszterezése az elmúlt években zárult le, melynek eredménye a szakembereket is megdöbbentette. A forrásokban szegénynek hitt Bakonyvidék vizekben valójában igen gazdag terület, az 5 liter/perc feletti vízhozamú források száma közel ezerre tehető.

Más kérdés, hogy Bakony középső területe forrásokban (bakonyi nevükön „kutakban”) valóban szegény, mert a víz ezeken a területeken inkább elszivárog, mintsem a felszínre lép. Ezért is volt fontos szerepe ezeknek a kutaknak egy-egy település létrejöttében, amit már az is elárul, hogy nagy számban találunk itt kutakról elnevezett falut, pusztát: Úrkút, Lókút, Iharkút, Hidegkút, Gyertyánkút (a mai Hárskút része), Pénzeskút (a mai Pénzesgyőr része) és Csékút (a mai Ajka része).

Víztároló „szivacs”: a Bakony karsztvíz-készlete

A Bakony fő tömege a vizet jól áteresztő mészkőből és dolomitból áll. Ezek az ún. beszivárgási területek, ahol a felszínére érkező csapadék legnagyobb részét elnyeli a kőzet, és egészen a helyenként akár 200-300 m mélyen lévő karsztvízszintig szállítja. A beszivárgási területen legnagyobb kiterjedésben a felsőtriász (200-228 millió éves) Fődolomit van a felszínen, ezt követi a Dachsteini mészkő. Ez a két kőzet alkotja a főkarsztvíz tároló mintegy 90%-át. E két kőzet vastagsága helyenként eléri az 600-1000 métert is. Gyakorlatilag a Keszthelytől Budáig terjedő terület egy összefüggő főkarsztvíz tároló, területe meghaladja a 10.000 négyzetkilométert. A Hévizi-tó, a budapesti gyógyfürdők, a tapolcai Malom-tó, a tatai Fényes-források, a pápa-tapolcafői óriás karsztforrások, és természetesen a teszéri források is ebből a vízadó rétegből táplálkoznak.

Önmagában a víz nem oldja különösebben a karbonátos kőzeteket, ám a lehulló csapadékvíz egyrészt a levegőből, másrészt a növényzetről jelentős mennyiséfű széndioxidot (CO₂) visz oldatba, mely a vízzel (H₂O) reakcióba lépve gyenge savat (szénsavat, H₂CO₃) alkot. A víz elszivárgása során így képes oldani a mészkövet (CaCO₃), és mire a karsztvízszintig elér, telítődik kalcium karbonáttal. Ennek révén alakult ki, ill. fejlődik napjainkban is a Bakony számtalan barlangja.

CO₂ + H₂O = H₂CO₃

H₂CO₃ + CaCO₃ = Ca₂⁺ + 2HCO₃^-

Miért éppen Pápateszér?

Ha egymás mellé helyezzük a Bakony geológiai és vízrajzi térképét, magyarázatot kapunk arra, hogy a karsztvizek miért éppen a hegylábi területeken törnek a felszínre. A források ott fejlődnek ki, ahol a közvetlen környék exhumálódása (kitemetődése) következtében a környezetéhez képest magasabb helyzetű mészkő rögben valamilyen oknál fogva megszűnik a karsztvíz leszorított tükrű áramlása. Kifejlődik a rög területén az áramlási rendszer, amely a karsztvíz felszínre bukkanását eredményezi. Pápateszér esetében a vízszintes irányú továbbáramlást azok a vízzáró agyag tartalmú üledék rétegek akadályozzák meg, melyek az Oligocén és a Miocén idején, kb. 34-10 millió évvel ezelőtt, folyók és patakok kavics hordalékaként rakódtak le az akkor már kiemelkedő Bakony előterében. Pápateszéren a felszínen mégsem ezekkel az üledékekkel, hanem az ezeket fedő, a Pleisztocénben áthalmozott Pannon eredetű honokkal találkozunk pár 10 méter vastagságban.

A források előtörésének másik oka a tektonikában keresendő. A Triászban, valamint a földtörténeti negyedidőszakban leülepedett karbonátos kőzeteket a földkéreg mozgásai törések, vetődések mentén erősen összetörték és eredeti helyükről kimozdították. Annak ellenére, hogy a mészkőrétegek vízszintes réteglapjai mentén a víz igen jól szivárog, a keresztirányú törések mentén a függőleges irányú vízmozgás is jelentős. A Bakony északi előterében húzódó törésvonalak mentén nemcsak a hegység legmarkánsabb emelkedési zónája alakulhatott ki, hanem a felszín alatti vizek is utat találtak a felszín felé. A Bakony emelkedése és a Kisalföld medencéjének süllyedése egyébként napjainkban is tart.

A karsztvíz tehát a hegylábi karsztforrásokban tör a felszínre, melyek vízhozama általában igen nagy, összehasonlítva a például a más genetikájú talajvízforrásokkal. Amellett, hogy nagy vízhozamúak, vízhozamuk kiegyenlített is, azaz nagy ingadozásoktól mentes, az elapadás természetes körülmények között pedig szinte kizárt. Ez a vízutánpótoló hatalmas karsztvíz tömeggel magyarázható. Elmondható még, hogy a karsztvizek minden esetben magas ásványi anyag (elsősorban kalcium és magnézium) tartalmúak, köszönhetően az útjuk során végbemenő oldási folyamatnak. Éppen ezért árulkodó jele a karsztforrásoknak a környékükön kiváló édesvízi mészkő (travertinó), mely a források által táplált vízfolyásokban akár gátakat is emelhet. Ennek legszebb példája hazánkban a bükki Szalajka-völgyben a Fátyol-vízesés. A kiválások anyaga nem más, mint a vízből a felszínre lépés miatt lecsökkenő nyomás és a megnövekvő hőmérséklet hatására kicsapódó kalcium karbonát.

Miért éppen a malmok?

A fentiekben említettük, hogy a karsztforrások vízhozama bő és kiegyenlített. Kézenfekvő, hogy az ember ezekre a vizekre telepítette az első malmokat, hiszen nem kellett félni az esetleges vízhiányból adódó leállásokra. Tapolcafőn, az itt eredő Tapolca-patakon a Marcalnál lévő torkolatig például volt olyan időszak, hogy 36 malom működött folyamatosan. A bő vízhozam mellett az itt feltörő langyos (16-18 Celsius fokos) karsztvíz¹ a források közelében még télen sem fagyott be, így egész évben őrölhettek a molnárok.

Pápateszéren ugyan hideg karsztvíz² adja a források vizét, ám ezek kellő vízhozama mindig biztosította a malmok elterjedését a területen.

Elnémuló források

A karsztvíztároló csaknem természetesnek tekinthető vízforgalmát az 1950-es évektől, a karsztvíz veszélyes bauxit- és szénbányák biztonságát szolgáló vízkiemelések gyökeresen átalakították. Az 1951-1990 között a kiemelt több mint 10 milliárd köbméter karsztvíz legalább hét-nyolcszor töltené meg a Balatont! A vízkiemelés mértéke jelentősen meghaladta a helyi és a regionális utánpótlás mértékét, ami a karsztforrások elapadásához vagy vízhozamuk jelentős csökkenéséhez vezetett. Az utánpótolódás (azaz a beszivárgás) átlagos értéke 500 köbméter/perc³ körüli a teljes karsztos víztárolóra nézve. Ezt az értéket a bányászati célú víztermelés, illetve ezen felül a termál- és ivóvíz kutak vízkivételei mintegy 60%-al haladták meg: 1960-1970 között 700-800 köbméter/perc értékek voltak jellemzőek. A karsztvízszint Fenyőfő és Pápateszér környékén 50 métert süllyedt az eredeti állapothoz képest, de voltak olyan területek is a Bakonyban, ahol 100-120 métert esett a vízszint. (ld. mellékelt ábra)

Az 1980-as évek közepétől kezdődően a bányászat fokozatosan háttérbe szorult, míg nem 2013-ban bezárták az utolsó mélyművelésű bányát is a Bakonyban. Időközben a több évtizede néma hegylábi karsztforrások újra feltörtek, vízhozamuk stabillá vált Tapolcafőn és Tatán csakúgy, mint Pápateszéren.

¹ A Tapolcafőn felszínre lépő víz tulajdonképpen nem tisztán karsztvíz, hanem ún. karsztvizű hévíz. A Kisalföld vízzáró üledékei alól ide áramló hévizek keverednek a karsztvízzel, és langyos vízként törnek fel.

² A hideg karsztvíz (csakúgy, mint a forrásvizek többi típusa) az adott terület éves középhőmérsékletét mutatja, azaz 8-10 Celsius fok hőmérsékletű.

³ Az adat azt jelzi, hogy az éves összes elszivárgó csapadékvíz a beszivárgási területen egy perce vetítve mekkora értékű.

2013. október 18-án a pápateszéri malmokat bemutató túraútvonal egy szakaszát, az Égett (Schulmann) malomtól az Andrási (Horváth) malomig vezető utat tettük túrázók számára járhatóvá. Erre azért volt szükség, mert - bár a falu térképén be van jelölve a földút - a Bányaérre épült 14 vízimalomhoz vezető egykori szekérutat mára úgy benőtték a bokrok, fák, cserjék, hogy még az út helyét is földmérővel kellett kijelöltetnünk. Miután ez október elején megtörtént, októbert 18-ra ismét összehívtuk a nyári vízimalmos tábor önkéntes csapatát. Az utolsó pillanatig úgy volt, hogy a Greeapeace 9 fős csapata is jön, ám egy halaszthatatlanul fontos ügy. Kishantos megmentetése felülírta terveinket, így a Greeanpeace csapata nélkül, ám a pápateszéri általános iskola 7-8. osztályosainak hathatós közreműködésével, reflexes önkéntesekkel és három kedves pápateszéri közmunkás hülgy segítségével végül hatékony munkát végeztünk. Alig néhány óra alatt sikerült megtisztíatani és gyalogos túrázók számára járhjatóvá tenni a malomtúra útvonal egy fontos szsakaszát, az Égett (Schulmann) malomtól az Andrási (Horváth) malomig vezető, mintegy 400 méteres utat.

Köszönet Szalczer György polgármesternek, hogy a fentebb már említett pápateszéri közmunkás hölgyek részt vehettek a munkában, Léhner Ilona iskolaigazgatónak, aki maga kísérte és irányította a 7-8. osztályos gyerekeknek, továbbá  Oberrmayer Andrásnak (Budapest), Horváth Ferencenek, Lajtmann Józsefnek és Szűcs Gábornak (Győr), a Reflex "szenior" önkénteseinek. Alább néhány kép a jól sikerült önkéntes akciónapról.  

2014. március 28-án, 17 órakor a Konferencia Hotelben

(Apor Vilmos püspök tere 3.)

ELVESZETT EMLÉKEK ÉS ÚJ ÉPÍTÉSZET AUSZTRIÁBAN

Dr. Andrea Nussbaum építész (Bécs)

MÓDSZEREK ÉS INTÉZKEDÉSEK A MODERN KOR SZLOVÁK ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEINEK MEGMENTÉSÉRE

Dr. Peter Szalay építész

Szlovák Tudományos Akadémia Építészeti Intézete (Pozsony)

GYŐR ELVESZETT ÉS ÚJ ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEI

Dr. Winkler Gábor építész, egyetemi tanár (Győr)

Moderátor: Madarász Zsuzsa

Regisztráció és a részvételi szándék jelzése:

https://www.facebook.com/madaraszzsuzsalmp

Telefon: 06 30 618 5857

2013 augusztus 11-17. között pápateszériek, győriek, soproniak, székesfehérváriak, budapesteik - közel harmincan - az egykor volt 25 pápateszéri malom túraútvonalát mértük föl és részt vettünk egy jellegzetes pápateszéri vízimalom 5:1 léptékű modelljének elkészítésébena. A tábor a Norvég Civil Alap támogatásának köszönhetően a Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány szervezetépítését, önkéntes csapatának erősítését is segítette. Az alábbiakban Laposa Tibor képeit adjuk közre a vízimalmos tábor életéből. A táborról készült egy film is, a rövidebb változat itt, a hosszabb itt látható.

Kiadó: Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány

A könyv pdf formátumban letölthető és a forrás feltüntetésével szabadon felhasználható.

Lásd: csatolt dokumentumok.

A Norvég Civil Alap támogatásával 2013. augusz 1-től egy éven át azon dolgozunk, hogy helyi emberek és önkéntesek részvételével megerősítsük Alapítványunkat, s eközben - nem mellesleg - kialakítsuk a 25 pápateszéri vízimalmot bemutató túraútvonalat, amely egy Magyarországon egyedülálló ökoturisztikai kínálat alapjait hozza létre.

- 2013 augusztus 11-17 között a MOTK Alapítvány szerevezetépítését is szolgháló vízimalmos tábort szerveztünk. Bajártuk a Bánya ér és a Váncz ér mellé épült vízimalmokhoz vezető utak többségét, részt vettünk a malomköves őerlést bemutató, jelegzetes pápateszéri vízimalom az 5:1 meretarányú meodelljének elkészítésében.

- 2013 szeptemberétől levéltári kutatást folytatunk a budapesti Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltártban. A kutatás során feldolgozzuk a levéltárban megtalálható forrásdokumentumokat, a 25 pápateszéri patakmalom vízikönyveit.

- 2013 október 18-20 között folytattuk az alapítvány szervezetépítését, pápateszéri fitalok és önkéntesek bevonásával folytatuk a 25 pápateszéri malomot bemutató túraútvonal kialakítását, járhatóvá tettük az Égett malom és az Andrásy  malom közötti utat.

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap pályázatán 7.750 euró vissza nem térítendő támogatést nyertünk a VÍZIMALMOK KALÁKÁBAN program megvalósítására.

a támogató és a lebonyolításban közreműködő szervezetek logói:

www.norvegcivilalap.hu

A hulladékról a boltban kell elgondolkodni

2013. augusztus 14., Budapest / Győr - A Humusz Szövetség és tagszervezetei nyár elején indították el az év végéig tartó országos Nulla Hulladék Turnét. A turné következő állomása az Őriszentpéteri Hétrétország Fesztivál, ahol 2013. augusztus 19-20. között a Reflex Környezetvédő Egyesület közreműködésével várják a hulladék csökkentése és megelőzése iránt érdeklődő lakosokat.

2013 nyarán három tábort szervezünk Pápateszér Farkashegyen, a Reflex Ökológiai Központ és Erdei Iskolában.
- július 7 - 13: Farkashegyi barangolások... (a Reflex Környezetvédő Egyesület bakonyi természetbúvár tábora). Táborvezető: dr. Halbritter András biológus. A táborba 10-16 év közötti fiatalokat várunk.
- július 21-27: XIII. Reflex Kerékpáros Tábor (Bringás barangolás a Bakonyban). Táborvezető: Németh Veronika és Horváth Ferenc. A táborba 12-18 év közötti fiatalokat várunk.
- augusztus 5-11: 7. Pápateszéri Természetfotós Tábor (Rómer Flóris nyomában a Bakonyban). Táborvezető: Nagy Péter és Szabó Béla. A táborba elsősorban 13-23 év közötti fiatalokat várunk, de az életkortól való eltérés nem kizáró ok.
- augusztus 11-17: Vízimalmos tábor (25 pápateszéri vízimalom). Táborveztő: Nagy Péter. A táborba elsősorban 14-24 év közötti fiatalokat várunk, de az életkortól való eltérés nem kizáró ok.

A táborok részvételi díja: 24 000 forint (Reflex tagoknak, ill. a tagok gyermekeinek 10 % kedvezmény)
Jelentkezés személyesen a Reflex Környezetvédő Egyesület irodájában (9024 Győr, Bartók Béla út 7.),  telefonon (96/316-192, 30/28-99-940), vagy drótpostán reflexegyesulet@gmail.com

A Reflex Környezetvédő Egyesület az Arrabona Városvédő Egyesülettel, valamint több más győri civil szervezettel közösen lakossági fórumot szervez a Duna-bástya helyén megépíteni tervezett mélygarázsról. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A fórum helyszíne:

GYMS Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Baross terme (Győr, Szent István út 10/a, földszint, a bejárattal szemben)

Időpontja:

2013. június 19. (szerda) 17.00 óra