Kék folyosó a régió vizein

A MOTK Alapítvány is részese volt a több, mind egy éves időtartamú, régió patakjai, folyói és tavai természet- és környezetvédelmi civil programjának. A Reflex Egyesület Zöld Forrás projektjének rendezvényein több alkalommal képviselőnk, Nagy Péter tartott előadásokat, illetve vezetett terepi bemutató túrákat.

A vízfolyások átjárhatóságáról, az EU Víz keretirányelvének betartásáról, a jó ökológiai állapotú vizek eléréséről, valamint a felszíni vizek helyi, mikroklímában betöltött szerepéről voltak rendezvények az elmúlt hetekben, melyen nemcsak képviseltük az Alapítványt, de jobbító javaslatokkal éltünk a program eredményességéhez.

A programon belül a MOTK Alapítvány képviselője részletes, vetítéses előadást tartott a Rába vízgyűjtőterületén lévő észak-bakonyi patakokról, azok vízgazdálkodásáról, valamint bemutatta az egykori patakmalmok vízikönyveiről (engedélyeztetési eljárás a XIX. században) elkészült alapítványi kiadású könyvet.

A rendezvény részvevői voltak - többek közt - a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország Alapítvány, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és számos térségi civil zöld szervezet, míg a rendezők részéről a három egyesület, a Reflex Környezetvédő, a Pro Natura Szentgotthárd Civil Összefogás és a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért egyesületek. Érdekképviseleti és szakmai közreműködők voltak több önkormányzat polgármesterei, szaktanácsadói mellett a Fertő-Hansági és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a győri és a szombathelyi vízügy hozzáértő munkatársai.

A program részletei és a sajtóanyag a Reflex Környezetvédő Egyesület honlapján olvashatóak: http://reflexegyesulet.hu/index.php/412-kek-folyosok-szerepe-a-termeszeti-sokszinusegben

Tovább...

Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei - könyvbemutató Veszprémben

A Veszprém Megyei Levéltár (hivatalos nevén a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára) könyvbemutatónak adott otthont 2014 október 16-án. Hermann István levéltárigazgató Wöller István veszprémi malomkutatót kérte föl Nagy Péter: A pápateszéri malmok vízikönyvei című könyvének bemutatására. A Veszprém megyei vízimalmok országos hírű kutatója népes hallgatóság előtt mutatta Nagy Péter levéltári forrásdokumentumokat feldolgozó könyvét, amelynek megjelenését és az azt megelőző levéltári kutatómunkát a Norvég Civil Támogatási Alap tette lehetőve.

Az alábbiakban közreadunk néhány képet a könyvbemutatóról.

Tovább...

VIII. Pápateszéri Természetfotós Tábor

Véget ért a VIII. Pápateszéri Természetfotós Tábor, melyet mint minden évben, most is a Reflex oktatóközpontjában rendeztünk meg. A hagyományoknak megfelelően az utolsó napon a tábor ideje alatt készült fotókból 2014. augusztus 9-én a helyi Művelődési Házban kiállítás nyílt. A tárlatot Nagy Péter táborvezető, és Szabó Béla fotóművész, a tábor szakmai vezetője nyitotta meg. A kiállítás 2014. szeptember 30-ig látogatható a Művelődési Ház nyitvatartási idejében.

Tovább...

Vízimalmok kalákában - június 14-15.

Malomtúra útvonal az Égett malomtól az Andrásy malomig,  2013-10-18
https://plus.google.com/u/0/photos/118316904820375495569/albums/5962067135091247185?authkey=COfTtrSQ3feB_gE

Vízimalmok kalákában 2014 június 14-15.
https://plus.google.com/u/0/photos/118316904820375495569/albums/6053745283174187009

Vízimalmok kalákában... a Sebő együttes közösségépítő programja Pápateszéren, 2014. június 14-én
https://plus.google.com/u/0/photos/112479648107090278580/albums/6053064427047482289

SEBŐ koncert és bemutató táncház Pápateszéren (2014.06.14.)
https://plus.google.com/u/0/photos/118316904820375495569/albums/6035859513226455169

Malomjáték a Kapcsándy-malomban - Szűcs Gábor felvételei (2014.06.15.)
https://plus.google.com/u/0/photos/118316904820375495569/albums/6035884599814302577

Malomvetélkedő a Kapcsándy malomban, válogatás Szűcs Gábor képeiből (2014-07-15.)
https://plus.google.com/u/0/photos/118316904820375495569/albums/6035883981739421505

Malomjáték a Kapcsándy malomban 2014 június 15.
https://plus.google.com/u/0/photos/112479648107090278580/albums/6053074920838892849?authkey=CKmM4Zeb6Zy44QE

Tovább...

Sebő koncert és táncház Pápateszéren

2014. június 14.

Tovább...

Vízimalmok kalákában - 2014. június 14-15.

A Reflex Ökológiai Központ és Erdei Iskola vízimalmos hétvégi programoknak adott otthont 2014. június 14-15-én. A Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány szervezésében, a Norvég Civil Alap pályázati támogatásával szombaton délután a Kajérpéci Vízirevű: Ökológiai Mezetéllábnyom című előadását láthattuk-hallhattuk a Reflex-ház új szabadtéri pavilonja előtt, este Sebő Ferenc és együttese adott nagy sikerű - bemutató táncházzal egybekötött - koncertet a pápateszéri művelődési házban. Vasárnap délelőtt két lovas fogattal jártuk be  pápateszéri malmokat bemutató túraútvonal egy részét, délután Pápateszéri Malom Kupát szerveztünk a Kapcsándy malomban. A malom játék - végeredménye:
 
1. Horváth Zsolt (Lovászpatona)
 
2. Busa Erzsébet (Lovászpatona)
 
3. Fekete Róbert (Pápateszér)
 
4. Molnár Szlivia (Pápateszér)
 
5. Koncz Kornél (Pápateszér)
 

A malomjáték vetélkedőt vezette és az alább látható felvételeket készítette: dr. Hajósy Adrienne.

Tovább...

5. Pápateszéri Természetismereti Vetélkedő

-

Az 5. Pápateszéri Természetismereti Vetélkedő résztvevői.
helyszín: Reflex Ökológiai Központ és Erdei Iskola (Pápateszér, Farkashegy)
időpont: 2014. május 9.
Öt iskola kilenc csapatának vetélkedőjén I. helyezést ért el a Lovászpatonai Bánki Donáth Általános Iskola "Nyír" csapata:
Busa Blanka, Busa Erzsébet, Sárközi Dominika, Császár Klaudia. Felkészítő tanáruk: Szenténé Bácsi Zsuzsanna.

Tovább...

ICOMOS: Citrom-díj a Dunakapu téri mélygarázsnak

 
 
 
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága CITROM-DÍJAT adott a Győr, Dunakapu tér, közösségi- és rendezvénytér, valamint mélygarázs és föld alatti illemhely kialakítása részére a tér alatt fekvő Duna-bástya földtömegét tartó cölöpfalazat egy részének megsemmisítéséért.
Tovább...

Világfaültetés Pápateszéren

Az Éghajlatvédelmi Szövetség Világfák kezdeményezéséhez csatlakozva március 25-én két mezei juhar csemetét ültettünk el a Reflex Ökológiai Központ és Erdei Iskola területén. Az akción részt vett a Pápateszéri Általános Iskola 8. osztálya, Léhner Ilona iskolaigazgató, valamint Szalczer György, Pápateszér polgármestere. A Reflex egyesületet és alapítványunkat dr. Hajósy Adrienne és Nagy Péter képviselték. A 2014-ben az év fájának választott mezei juhar csemeték elültetése kapcsolódik  a Madarak és Fák Napja alkalmából 2014 május 9-én rendezendő 5. Pápateszéri Környezet- és Természetismereti Vetélkedőhöz. Az alábbiakban Hajósy Adrienne faületésről készült  felvételei láthatók.

Tovább...

Czibula György: A pápateszéri források hidrogeológiai vázlata

 

Mit is nevezünk forrásnak?

A források a felszín alatt található vizek természetes felszínre törési helyei. Lehetnek állandó vagy időszakos jellegűek, illetve nagy csoportjaikat tekintve talajvízforrások, rétegvízforrások, valamint a Bakonyra is oly jellemző karsztforrások. Azok a források, melyek vízhozama meghaladja az 5 liter/percet, még akkor is, ha időszakosan elapadnak, ex-lege védett természeti értékek, azaz a természetvédelmi törvény erejénél fogva védelem alatt állnak.

A Bakony forráskataszterezése az elmúlt években zárult le, melynek eredménye a szakembereket is megdöbbentette. A forrásokban szegénynek hitt Bakonyvidék vizekben valójában igen gazdag terület, az 5 liter/perc feletti vízhozamú források száma közel ezerre tehető.

Más kérdés, hogy Bakony középső területe forrásokban (bakonyi nevükön „kutakban”) valóban szegény, mert a víz ezeken a területeken inkább elszivárog, mintsem a felszínre lép. Ezért is volt fontos szerepe ezeknek a kutaknak egy-egy település létrejöttében, amit már az is elárul, hogy nagy számban találunk itt kutakról elnevezett falut, pusztát: Úrkút, Lókút, Iharkút, Hidegkút, Gyertyánkút (a mai Hárskút része), Pénzeskút (a mai Pénzesgyőr része) és Csékút (a mai Ajka része).

Víztároló „szivacs”: a Bakony karsztvíz-készlete

A Bakony fő tömege a vizet jól áteresztő mészkőből és dolomitból áll. Ezek az ún. beszivárgási területek, ahol a felszínére érkező csapadék legnagyobb részét elnyeli a kőzet, és egészen a helyenként akár 200-300 m mélyen lévő karsztvízszintig szállítja. A beszivárgási területen legnagyobb kiterjedésben a felsőtriász (200-228 millió éves) Fődolomit van a felszínen, ezt követi a Dachsteini mészkő. Ez a két kőzet alkotja a főkarsztvíz tároló mintegy 90%-át. E két kőzet vastagsága helyenként eléri az 600-1000 métert is. Gyakorlatilag a Keszthelytől Budáig terjedő terület egy összefüggő főkarsztvíz tároló, területe meghaladja a 10.000 négyzetkilométert. A Hévizi-tó, a budapesti gyógyfürdők, a tapolcai Malom-tó, a tatai Fényes-források, a pápa-tapolcafői óriás karsztforrások, és természetesen a teszéri források is ebből a vízadó rétegből táplálkoznak.

Önmagában a víz nem oldja különösebben a karbonátos kőzeteket, ám a lehulló csapadékvíz egyrészt a levegőből, másrészt a növényzetről jelentős mennyiséfű széndioxidot (CO2) visz oldatba, mely a vízzel (H2O) reakcióba lépve gyenge savat (szénsavat, H2CO3) alkot. A víz elszivárgása során így képes oldani a mészkövet (CaCO3), és mire a karsztvízszintig elér, telítődik kalcium karbonáttal. Ennek révén alakult ki, ill. fejlődik napjainkban is a Bakony számtalan barlangja.

 

CO2 + H2O = H2CO3

 

H2CO3 + CaCO3 = Ca2+ + 2HCO3-

 

Miért éppen Pápateszér?

Ha egymás mellé helyezzük a Bakony geológiai és vízrajzi térképét, magyarázatot kapunk arra, hogy a karsztvizek miért éppen a hegylábi területeken törnek a felszínre. A források ott fejlődnek ki, ahol a közvetlen környék exhumálódása (kitemetődése) következtében a környezetéhez képest magasabb helyzetű mészkő rögben valamilyen oknál fogva megszűnik a karsztvíz leszorított tükrű áramlása. Kifejlődik a rög területén az áramlási rendszer, amely a karsztvíz felszínre bukkanását eredményezi. Pápateszér esetében a vízszintes irányú továbbáramlást azok a vízzáró agyag tartalmú üledék rétegek akadályozzák meg, melyek az Oligocén és a Miocén idején, kb. 34-10 millió évvel ezelőtt, folyók és patakok kavics hordalékaként rakódtak le az akkor már kiemelkedő Bakony előterében. Pápateszéren a felszínen mégsem ezekkel az üledékekkel, hanem az ezeket fedő, a Pleisztocénben áthalmozott Pannon eredetű honokkal találkozunk pár 10 méter vastagságban.

A források előtörésének másik oka a tektonikában keresendő. A Triászban, valamint a földtörténeti negyedidőszakban leülepedett karbonátos kőzeteket a földkéreg mozgásai törések, vetődések mentén erősen összetörték és eredeti helyükről kimozdították. Annak ellenére, hogy a mészkőrétegek vízszintes réteglapjai mentén a víz igen jól szivárog, a keresztirányú törések mentén a függőleges irányú vízmozgás is jelentős. A Bakony északi előterében húzódó törésvonalak mentén nemcsak a hegység legmarkánsabb emelkedési zónája alakulhatott ki, hanem a felszín alatti vizek is utat találtak a felszín felé. A Bakony emelkedése és a Kisalföld medencéjének süllyedése egyébként napjainkban is tart.

A karsztvíz tehát a hegylábi karsztforrásokban tör a felszínre, melyek vízhozama általában igen nagy, összehasonlítva a például a más genetikájú talajvízforrásokkal. Amellett, hogy nagy vízhozamúak, vízhozamuk kiegyenlített is, azaz nagy ingadozásoktól mentes, az elapadás természetes körülmények között pedig szinte kizárt. Ez a vízutánpótoló hatalmas karsztvíz tömeggel magyarázható. Elmondható még, hogy a karsztvizek minden esetben magas ásványi anyag (elsősorban kalcium és magnézium) tartalmúak, köszönhetően az útjuk során végbemenő oldási folyamatnak. Éppen ezért árulkodó jele a karsztforrásoknak a környékükön kiváló édesvízi mészkő (travertinó), mely a források által táplált vízfolyásokban akár gátakat is emelhet. Ennek legszebb példája hazánkban a bükki Szalajka-völgyben a Fátyol-vízesés. A kiválások anyaga nem más, mint a vízből a felszínre lépés miatt lecsökkenő nyomás és a megnövekvő hőmérséklet hatására kicsapódó kalcium karbonát.

Miért éppen a malmok?

A fentiekben említettük, hogy a karsztforrások vízhozama bő és kiegyenlített. Kézenfekvő, hogy az ember ezekre a vizekre telepítette az első malmokat, hiszen nem kellett félni az esetleges vízhiányból adódó leállásokra. Tapolcafőn, az itt eredő Tapolca-patakon a Marcalnál lévő torkolatig például volt olyan időszak, hogy 36 malom működött folyamatosan. A bő vízhozam mellett az itt feltörő langyos (16-18 Celsius fokos) karsztvíz1 a források közelében még télen sem fagyott be, így egész évben őrölhettek a molnárok.

Pápateszéren ugyan hideg karsztvíz2 adja a források vizét, ám ezek kellő vízhozama mindig biztosította a malmok elterjedését a területen.

Elnémuló források

A karsztvíztároló csaknem természetesnek tekinthető vízforgalmát az 1950-es évektől, a karsztvíz veszélyes bauxit- és szénbányák biztonságát szolgáló vízkiemelések gyökeresen átalakították. Az 1951-1990 között a kiemelt több mint 10 milliárd köbméter karsztvíz legalább hét-nyolcszor töltené meg a Balatont! A vízkiemelés mértéke jelentősen meghaladta a helyi és a regionális utánpótlás mértékét, ami a karsztforrások elapadásához vagy vízhozamuk jelentős csökkenéséhez vezetett. Az utánpótolódás (azaz a beszivárgás) átlagos értéke 500 köbméter/perc3 körüli a teljes karsztos víztárolóra nézve. Ezt az értéket a bányászati célú víztermelés, illetve ezen felül a termál- és ivóvíz kutak vízkivételei mintegy 60%-al haladták meg: 1960-1970 között 700-800 köbméter/perc értékek voltak jellemzőek. A karsztvízszint Fenyőfő és Pápateszér környékén 50 métert süllyedt az eredeti állapothoz képest, de voltak olyan területek is a Bakonyban, ahol 100-120 métert esett a vízszint. (ld. mellékelt ábra)

Az 1980-as évek közepétől kezdődően a bányászat fokozatosan háttérbe szorult, míg nem 2013-ban bezárták az utolsó mélyművelésű bányát is a Bakonyban. Időközben a több évtizede néma hegylábi karsztforrások újra feltörtek, vízhozamuk stabillá vált Tapolcafőn és Tatán csakúgy, mint Pápateszéren.


1 A Tapolcafőn felszínre lépő víz tulajdonképpen nem tisztán karsztvíz, hanem ún. karsztvizű hévíz. A Kisalföld vízzáró üledékei alól ide áramló hévizek keverednek a karsztvízzel, és langyos vízként törnek fel.

2 A hideg karsztvíz (csakúgy, mint a forrásvizek többi típusa) az adott terület éves középhőmérsékletét mutatja, azaz 8-10 Celsius fok hőmérsékletű.

3 Az adat azt jelzi, hogy az éves összes elszivárgó csapadékvíz a beszivárgási területen egy perce vetítve mekkora értékű.

Tovább...

|<<  |<  1  2  3  4  5  6  7  >|  >>|