Résztvevők: Dr. Hajósy Adrienne, Obermayer András, Giricz Teréz, Horváth Pál, Kuti Melinda, Kundi Géza, Kundi Kornél, Kundi Viktor, Milinszki Tibor, Lajtmann Józsefné, Hegedűs Tibor, Nagy Péter, Pásztorné Üveges Hajnalka, Pásztor Kinga, Pásztor Noémi, Szűcs Gábor.
A képeket készítették: dr. Hajósy Adrienne (HA), Obermayer András (OA), Nagy Péter (NP) és Pásztorné Üveges Hajnalka (PH).

11. éve szervezünk természetfotós tábort pápateszéri ökológiai központunkban. A tábor szervezője a kezdetektől Nagy Péter (15 éven keresztül egyesületünk munkatársa, 2016 októberi nyugdíjazása óta önkéntesünk), szakmai vezetője Szabó Béla fotóművész. A tábor előkészítésében és lebonyolításában sokat segített Ihászné Pekker Violetta és Pásztorné Üveges Hajnalka, akik a kulturális közfoglalkoztatási program keretében segítik a Reflex Ökológiai Központ és Erdei Iskola munkáját. Pápateszér Község Önkormányzatának, valamint Kundi Gézának és családjának köszönhetően a természetfotós tábor hetében két póni és tíz birka (racka, merinói) vendégeskedett nálunk, a tavaly közösségi munkában megépített, idén beállóval bővített karámunkban. Jártunk a kupi erdőben, Gyurom János természetfotós épített madárlesében. Egésznapos kirándulás keretében – melyhez a pápateszéri önkormányzattól kaptunk kisbuszt sofőrrel együtt – megmásztuk Bánd várának romjait, melyet egykor az Igmándiak birtokoltak, leereszkedtünk az úrkuti őskarszt 40 fokos hőségben is hűvös egykori mangánbányájának mélyére és megmásztuk Magyarpolány magaslatra épített kápolnáját, megpihentünk a híres magyarpolányi passió helyszínén. Jártunk a Cuha patak és a Hódos ér völgyében, a bakonyszentlászlói egykori felszíni bauxitbánya tíz éve fákkal beültetett, rekultivált óriási gödrében. Látogatást tettünk a Bögi malomban, ahol Horváth Balázs tulajdonos bemutatta, miként hajtja meg a Váncz-ér vize közel 70 év kényszerű szünet után újra a felújított malom felülcsapott vízikerekét.

- 2016 február 9-én, kedden - egy nappal a szerdára bejelentett demonstrácó előtt - kivágták a Hős Fa címet elnyert körbeépített győri vadgesztenyefát. (fotó: Reflex Környezetvédő Egyesület)

Különleges járműbemutató és turisztikai különvonatot indít a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség 2016. november 5-én 9:30 órakor Győrből Pannonhalma, Tarjánpuszta, a Cuha-völgyi állomások, Zirc érintésével Veszprémbe és vissza. (részletes menetrend és program a csatolt dokumentumban. A vonat egy GySEV által üzemeltetett 5047-es Jenbacher motorkocsiból áll. A Bakonyvasút Szövetség célja, hogy a különvonattal felhívja a figyelmet a vidéki vasutak, köztük a Bakonyvasút sanyarú járműellátottságára, arra, hogy a ma közlekedő elavult mozdonyos vonatok nemcsak környezetszennyezőek, de rendkívüli pazarlást is jelentenek, hogy a Bz motorvonatok utazási komfortja, műszaki állapota nem felel meg az utazóközönség indokolt elvárásainak. A különvonatra azért most kerül sor, mert a GySEV Zrt 5 darab ilyen, használt, de az itt közlekedőknél jóval korszerűbb, és jobb műszaki állapotú motorkocsit értékesít, és a közeljövőben további 7 darab is eladhatóvá válik. Ha a MÁV-Start megvásárolná őket, nem csak a Bakonyvasúton, de a Győr-PápaCelldömölk, és a Pápa-Csorna vasútvonalakon is megoldanák az évtizede várt járműcserét, és a régióban utolsóként ezeken a vasútvonalakon is az elvárásoknak megfelelő körülmények között utazhatnának a győri elővárosi, és a városközi utasok. A különvonat másik oka, hogy Győrből 5 éve nincs megfelelő időpontban olyan kirándulóvonat, amellyel legalább hétvégén eljuthatnának a kirándulók a Magas-Bakony állomásaira, megállóhelyeire. Ráadásul a délutáni órákban 6 órán keresztül Győr irányába sem közlekedik hétvégén vonat. A Bakonyvasút Szövetség korábban kezdeményezte egy a nyári időszámítás idején Győrből Zircre hétvégén fél 10-kor induló kirándulóvonat elindítását, mely mind az eljutás, mind a hazautazás tekintetében megoldaná a hiányt. A különvonat a hiányzó vonat javasolt időpontjában közlekedik.

Az egykori győri tanítóképző, a mai SZE Apáczai Csere János Kar könyvtárában 2016 május 24-én mutatták be Nagy Péter: A sályi malmok vízikönyvei című kötetét. Perger Gyula az ismert győri muzeológus - néprajzkutató (jelenleg a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója) beszélgetett a szerzővel és igyekezett feltárni a levéltári forrásközléshez szükéges alázat mozgatórugóit.
A könyv születésének előzménye, hogy dr. Barsi Ernő 2011-ben társ-szerzőnek kérte föl egykori tanítványát egy, a sályi vízimalmokat bemutató könyv megírására, ám 2013 augusztusában bekövetkezett halála ezt megakadályozta. A tervezett könyvből csak a levéltári forrásanyagot, az úgynevezet vízikönyveket feldolgozó rész készült el Nagy Péter munkájaként.
A beszélgetésbe bekapcsodott Barsi Hajna néprajzkutató, aki a könyv születésének előzményeiről, a témaválasztásról és a szerzőnek Sályhoz fűződő kapcsolatáról beszélt. A könyv dr. Barsi Ernő szülőfalujának, a Borsod megyei  Sály településnek 13 vízimalmát mutatja be a vízikönyvek feldolgozásával.

A továbbiakban  A SÁLYI MALMOK VÍZIKÖNYVEI győri bemutatóján készült képek láthatók.

A Szakács-éren, a forrás után harmadikként épült Alsó Márton (Tibold, Zacsovics) malmot és a másodikként épült Csóri (Szepel, Eigner) malmot 2015. november 27-án hárman járták be - Milinszki Tibor, Nagy Péter és Obermayer András.
A pápateszéri malmok neve az idők folyamán változott, a tulajdonos, vagy bérlő személyében bekövetkezett változásoknak megfelelően. A Csóri malom (Szepel), illetve (Eigner) néven, az Alsó Márton malom (Tibold), illetve (Zacsovics) néven is ismert. Ugyanakkor a Bánya-éren is van egy (Zacsovics) néven ismert malom - ez Tóth János malom (Községi malom) néven szerepl a levévltári forrásokban. Annak érdekében, hogy a malmok elnevezése ne okozzon félreértést, bizonytalanságot, elsőként minden esetben az 1886-os községi bizonyítvány, illetve az ennek alapján 1893-ban kiállított vízikönyv elnevezését használjuk. A zárójelben szereplő elnevezés a későbbi levéltári dokumentumokban, vízjogi engedélyekben, illetve a Pápateszéren ma ismert név megjelölése.
(Obermayer András és Nagy Péter eredeti képei, nagyobb felbontásban itt láthatók.)

Budapest, 2015. október 29

A telekjegyzőkönyvek felvételének idején, az 1860-as években a terület, korabeli kifejezéssel a térbirtok tulajdonosa gróf Esterházy Miklós volt Pápateszéren. A 25 malomból ekkor három községi tulajdonban volt – az Alsó malom Pápateszér községé, a Rákóczi malom Szűcs községé, a Fenyőfő községi malom Fenyőfő községé – a Szerecsenyi malom maradt a gróf tulajdonában, a többi pápateszéri malomépület tulajdonosa a molnár, illetve annak népes családja volt. Csupán 7 malomnak volt egyedüli tulajdonosa a molnár és felesége – ilyen volt a Csóri malom, a Steckl malom, a Hebling¹ malom, a Staub malom, az Izsa malom, a Felső Márton malom és a Csóthi malom –, 14 esetben kettőnél több, akár tíz - tizennégy tulajdonosa is volt egy-egy malomnak.

Néhány molnárcsalád több pápateszéri malomnak is résztulajdonosa volt. A Csigi családnak például nemcsak a róluk elnevezett Csigi malomban volt résztulajdona, de a Sághi, a Kuti, a Bolla, a Szigeti, a Steckl, az Égett és az alsó Márton malomban is – vélhetően a lányok kiházasítása, illetve a fiúk nősülése révén. A Horváth család nemcsak a később róluk elnevezett Horváth (Andrássy) malomnak volt résztulajdonosa, de érdekeltek volt a Kis, a Fancsalii, a Sághi, a Kuti, a Szigeti és az Égett malomban is. A Kuti család a Kuti malom mellett résztulajdonos volt a Sághi és a Szigeti malomban is. A Sági család a Sághi malom mellett résztulajdondosa volt a a Kis és a Lukács malomnak is, hasonlóképpen a Bucs család, akik a Sághi malom mellett – amit később megvásároltak – érdekeltek voltak még a Csigi és a Tóth János malomban is. A Bolla család a róluk elnevezett Bolla malom mellett résztulajdonos volt még a Szigeti és az Égett malomban is. A Szabó család a Szabó malom mellett tulajdonrésszel rendelkezett a Kis malomban is. A Németh család a Staub malom mellett a Lukács malom résztulajdonosa is volt.

A telekjegyzőkönyvek a tulajdonosok között az alábbi molnárokat nevezik meg:

Lukács Peter molnár

Eigner Jósef molnár

Kúti István molnár

Stekl Józef molnár

Steckl Péter molnár

Hebling János molnár

Németh István molnár

Izsa Antal molnár

A Vízimalombolondok önkéntes tábor résztvevői és pápateszériek közösen tisztították meg a Szabó (Kurali) malmot 2015. augusztus 23-29. között. A malom kőpadjának megmaradt darabjait, a gerendellyel és a vízikerék egy darabjával az önkormányzat pótkocsis traktorával beszállítottuk a közelmúltban felújított plébána egyik udvari raktárába. Konzerválás után a leletek egy részét kiállítjuk, a többit felhasználjuk a malom újjáépítéséhez.
Az alábbiakban a leletmentő munkáról készült képek láthatók.